Post by Astral on Apr 10, 2007 13:20:04 GMT 1
Vlaado betámolygott a szobájába.
Megállt a szoba közepén és alõvett egy doboz cigit.
-Hû bassza meg! Ez kurva jó volt...ez a Shaak Ti!!!- S mintha egy mesében lennénk megszólalt a komlinkje:
-"Szia Édes!"
-Shaak! Szia! Mizu?
-"Nagyon unatkozom. Aayla pedig most épp elutazott a Thyferrára."
-Nincs kedved átjönni?
-"Nem zavarlak?"
-Ugyan már! Gyere!
Öt perc pont elég volt arra, hogy az összes gané cuccot kivágja az ablakon, befújt illatosítóval és megöntözte a kicsinyeit a cserepekben.
Másodpercre pontosan öt perc múlva csengettek. Vlaado ajtót nyitott:
-Á, szia! Vártalak!
-Tudom. Azért is siettem. Hû de jó kis szobád van!- S ezzel elkezdte nézegetni a növénykéket. Közben pedig illegette magát ide-oda. A mesternek tûrtõztetnie kellett magát, hogy ne teperje le Shaakot azonnal, aki épp a képeket nézte.
-á. Két padawanod is van?
-Igen...tudom, hogy tiltja a Kódex, de nagyon kevés mester volt, mikor avattak...téged mikor avattak mesterré?
-Talán 5 éve....de tudod, hogy nem ezért jöttem át...nemcsak ezért- És egy halovány vigyor ült ki az arcára
-A tegnap este?
-Hát az valami csodálatos volt. Még soha nem próbáltam emberrel-S ezzel közel lépett Vlaadohoz
-De úgy látom, nem vettem el a kedved- S ezzel megcsókolta Shaakot. Átölelte... A keze egyre lejjebb csúszott és megfogta a fenekét, aki erre válaszol a dereka köré fonta a lábát... Lefeküdtek a vízágyra...eközben simogatták egymást...elkezdték egymást vetkõztetni...Kis idõ múlva, már csak Shaakon volt egy harisnya...eközben...Szeretnétek mi? Olvasni a szaftos részleteket, HE?!...kintrõl egyre hangosabb nyögések hallatszódtak. Egy idõ után a bejáratnál is lehetett hallani...és ez így ment még két órahosszáig...
Következõ kép:
Shaak fekszik Vlaado mellkasán...Vlaado épp egy szál füves cigit szív.
-Anyám! Legközelebb ne hívjuk Aaylát!
-Miért? Nem vagytok barátnõk?
-Dehogynem. Sõt több! De ûgy érzem, hogy miattad képes lennék erre.- Ekkor átvillant valami a mester agyán. *Lehorgonyzok egy csajnál? Nem ez a stílusom...De olyan jó volt...Majd látom, miként lesz. Csak jönne haza Aayla! Õ is ilyen jó szólóba?* De inkább most ezzel ne foglalkozzunk!
-Na? Egy visszavágót?
-Hûha! Nem kellene ennünk is valamit?-Megnyomott egy gombot a mester és egy tálca emelkedett fel, rajta rengeteg gyümölcs, sütemény és tejszínhab. Ekkor meglepõdött a mester. Elõször elkezdte Shaak enni a sütiket, aztán fogta a tejszínhabot, de nem az epret fújta be, hanem saját magát...
-Jó étvágyat!- S ezzel ismét kezdetét vette a két órás...khmmm....kardvívás.
Megállt a szoba közepén és alõvett egy doboz cigit.
-Hû bassza meg! Ez kurva jó volt...ez a Shaak Ti!!!- S mintha egy mesében lennénk megszólalt a komlinkje:
-"Szia Édes!"
-Shaak! Szia! Mizu?
-"Nagyon unatkozom. Aayla pedig most épp elutazott a Thyferrára."
-Nincs kedved átjönni?
-"Nem zavarlak?"
-Ugyan már! Gyere!
Öt perc pont elég volt arra, hogy az összes gané cuccot kivágja az ablakon, befújt illatosítóval és megöntözte a kicsinyeit a cserepekben.
Másodpercre pontosan öt perc múlva csengettek. Vlaado ajtót nyitott:
-Á, szia! Vártalak!
-Tudom. Azért is siettem. Hû de jó kis szobád van!- S ezzel elkezdte nézegetni a növénykéket. Közben pedig illegette magát ide-oda. A mesternek tûrtõztetnie kellett magát, hogy ne teperje le Shaakot azonnal, aki épp a képeket nézte.
-á. Két padawanod is van?
-Igen...tudom, hogy tiltja a Kódex, de nagyon kevés mester volt, mikor avattak...téged mikor avattak mesterré?
-Talán 5 éve....de tudod, hogy nem ezért jöttem át...nemcsak ezért- És egy halovány vigyor ült ki az arcára
-A tegnap este?
-Hát az valami csodálatos volt. Még soha nem próbáltam emberrel-S ezzel közel lépett Vlaadohoz
-De úgy látom, nem vettem el a kedved- S ezzel megcsókolta Shaakot. Átölelte... A keze egyre lejjebb csúszott és megfogta a fenekét, aki erre válaszol a dereka köré fonta a lábát... Lefeküdtek a vízágyra...eközben simogatták egymást...elkezdték egymást vetkõztetni...Kis idõ múlva, már csak Shaakon volt egy harisnya...eközben...Szeretnétek mi? Olvasni a szaftos részleteket, HE?!...kintrõl egyre hangosabb nyögések hallatszódtak. Egy idõ után a bejáratnál is lehetett hallani...és ez így ment még két órahosszáig...
Következõ kép:
Shaak fekszik Vlaado mellkasán...Vlaado épp egy szál füves cigit szív.
-Anyám! Legközelebb ne hívjuk Aaylát!
-Miért? Nem vagytok barátnõk?
-Dehogynem. Sõt több! De ûgy érzem, hogy miattad képes lennék erre.- Ekkor átvillant valami a mester agyán. *Lehorgonyzok egy csajnál? Nem ez a stílusom...De olyan jó volt...Majd látom, miként lesz. Csak jönne haza Aayla! Õ is ilyen jó szólóba?* De inkább most ezzel ne foglalkozzunk!
-Na? Egy visszavágót?
-Hûha! Nem kellene ennünk is valamit?-Megnyomott egy gombot a mester és egy tálca emelkedett fel, rajta rengeteg gyümölcs, sütemény és tejszínhab. Ekkor meglepõdött a mester. Elõször elkezdte Shaak enni a sütiket, aztán fogta a tejszínhabot, de nem az epret fújta be, hanem saját magát...
-Jó étvágyat!- S ezzel ismét kezdetét vette a két órás...khmmm....kardvívás.