Post by Val on Apr 10, 2007 11:46:17 GMT 1
Az Unbelivable Enjoyment fedélzetén
S'hoa már kezdte megérezni, hogy mit is jelent igazából az a szó, hogy hihetetlen.
(Aki nem érti, az nézze meg a hajó nevét.)
Amikor már a hihetetlennél is jobban érezte magát, amit sem õ, sem a hihetetlen élvezetet szolgáltató twi'lek SzRSz-ek nem hittek el, a gyomra hirtelen kifordult. Mivel amit egy másodperccel késõbb maga elõtt látott, akkora nagy volt, hogy nem csinálhatta egyedül, gondolta, hogy Skynak is hasonló érzése volt. Igen, hypersebességre kapcsoltak. Ugyan ez nem volt nagy trauma azoknak, akik gyakorlott hypersebességre-kapcsolók, aminek közé a két jedi is büszkén vallhatta magát, ám egy pici rossz érzést is hagyott maga után. Ám az elképzelhetetlen gyönyör után ez a kis pöccintés is elég volt ahhoz, hogy megfogadják, legközelebb nem suvickolnak félelmetesen jó és profi twi'lek SzRSz-ekkel, miközben hypersebességre kapcsol a hajó. Persze tudták, hogy fogadalmukat a következõ adandó alkalommal megszegik, de abban a pillanatban, amikor a két tócsa elfoglalta helyét elõttük, ez nem jutott eszükbe. Késõbb eszükbe is jutott, és kuncogva derültek saját meggondolatlanságukon.
- Nem is tudtam hogy ûrhajón is lehet tengeri betegséget kapni... Pedig most nem is ittunk... Amúgy hová megyünk?
Ekkor jutott S'hoa eszébe, hogy küldetésre mennek, nm pedig már ott vannak. Pedig mindigis egy ilyen küldetésre várt!
- A Rylothra. - válaszolta egykedvûen, hangjából kicsengett, hogy nincs kedve ott lenni, inkább a végtelenségig menne oda.
Ismét egy fontos dolog jutott eszébe:
- Úúúúramisteeeen! Rossz helyen vagyunk! - kiáltotta, majd mikor látta Sky kétségbeesett arcát, hogy el kell menniük errõl a helyrõl, sietve hozzátette - Nem-nem, jó a hajó, csak rossz szoba!
Elvezette társát a számukra kijelölt szobába - a sörraktárba.
Sky meghatódva bámulta a rekeszek tornyainak erdejét.
- Ez akkor...akkor most...ez azt jelenit hogy...
- Igen, barátom - bólintott S'hoa - Bebaszunk.
S'hoa hullarészegen feküdt a padlón. Néha motyogott valamit a orra alá, majd még egy döböz sört bedöntött. Halványan érzékelte a körülötte történõ dolgokat. A Skyok, mivel többen is voltak, de számuk állandóan nõtt - egyszer csökkent is, és S'hoa úgy megijedt, hogy egy pár másodperc alatt végzett egy rekesz Bivallyal -, szóval ezek a Skyok, akik többen vannak - erõsítette meg magát S'hoa - szintén feküdtek a padlón, és hasonló dolgokat mûveltek, mint õ maga. Néha felreppentek, tettek egy-egy tiszteletkört az üres fémdobozok felett, majd a megromlott látási viszonyok miatt fellépõ tériszony okán visszazuhantak, és újabb tócsával gazdagították a mostanra már burjánzó aljnövényzetet. A tápanyagban dús anyag, amit elõöklendeztek szépen növesztette az eddig ismeretlen növényeket.
Sky meg volt róla gyõzõdve, hogy ennél mélyebbre már nem lehet süllyedni. De azért még reménykedett...hátha van ennél mélyebb is! Már kiadta a gyomra teljes tartalmát, idegrendszerét pedig már a Jedi képességek tartották csak egyben. Hirtelen az egyik növény megmozdult. A sörök felé vette az irányt... Sky tudta, hogy ezeket az organizmusokat nem kevés alkohol segítségével hozták létre, és nyilván ez is kell nekik a további léthez. Ez pedig azt jelenti...hogy õk akkor nem tudnak inni! Meg kell akadályozni ezt! Sky elõrántotta fénykardját, és heroikus külzdelembe indult a mutáns alkoholista növények ellen. És tudta, hogy a gyõztes mindent isz...izé, visz.
Pár nap múlva hirtelen beszólt egy twi'lek SzRSz, hogy megérkeztek a Rylothra. Amit bent talált már neki is borzalmas volt.
Az egyik sarokban két alig mozgó alak feküdt, a két jedi, fejükr emár felhúzták a harisnyákat, teljesen
Körülöttük növények oszladozó tetemei.
Mellékszál:
Egyszer hallottam egy fiúról, aki nem tudott fogalmazást írni. Egyszer, amikor egy házról kellett írni, megkérdezte: 'Nade honnan kezdjem?!?' A tanára ezt mondta: 'A bal felsõ téglájától.' A gyerek elkezdte, és írt egy tízoldalas fogalmazást.
"Node mind ez csak mellékszál" /Esterházy Péter - Petõfi, a légtornász/
A legelsõ növény gyökerei kis, metélt cafatokban feküdtek a sárgás löttyben, amit valószínûleg az egyik jedi teremtett oda, hirtelen jött felindulásában. Értitek ugye? Fel, meg indulás! Höhöh! Node mindez csak mellékszál. Egy kissé jobbra görnyedt megkapirgált szára, amelybõl jókora darabok hevertek szerteszét a növény körül. Néhol cikkcakkosra volt reszelve a szár széle, de ez nem javított a látványon. A szára legfelül teljesen el volt szakítva - ezt már nem a jedik tették, a rendezetlen szakadásnyomból, és a szárról magányosan lelógó egyetlen, fonnyadt, kissé megsárgult levél közepén gennynyomok virítottak. Látszott, a növény végül önmaga vetett véges saját szenvedésének. Egy kicsit arráb feküdt a megkeseredett fej. Hervadt, sárga szirmai ernyedten hanyatlottak a jedik hányadékába, még utolsó pillanatukban is undorodóan kifacsarodva, mintegy jelezve, hogy a növénynek nem kellett sokáig töprengenie azon, hogy megvárja-e, míg a két fénykarddal hadonászó, részeg õrült tovább kínozza.
Mellette egy másik feküdt, meghajlított söröskupakokkal, amiknek a célja rögtön kiderült - az egyik levelében tartott egy félbetörtet, ami a törés mentén élesre repedt. A levél a virág nyaka mellé zuhant annak utols óráiban. És nektár csordogált még mindig a kelyhébõl, mintegy megsiratva barátját, majd magát, miközben társának tettén felbuzdulva õ is megszabadította magát a világ egyik kegyetlen és szörnyû ajándékától, az élettõl. Megsiratta azokat is, akik féltek megtenni azt, ami jobb volt annál, amit kaptak, és füstölögve, megsütve hevertek szerte a szobában, mutatva, hogy az elsõ növény után a két jedi inkább fénykarddal aprította az alkoholra törõ növényeket.
A belép SzRSz újabb literekkel gazdagította a terem rókagyûjteményét.
Node mindez csak mellékszál.
- Gyenge az idegrendszered, baby! - vágta hátba a nõt Sky. - Na, S'hoa, ideje lemászni arra a redvás bolygóra...
- Hé, az otthonomról beszélsz! - méltatlankodott a hölgy.
- Nos, akkor tudom mit csinálsz a takarítás helyett... - csöcsörészte meg a maga kedvességével Skygo, és elindultak a kompok felé.