Post by Val on Jul 16, 2007 21:57:44 GMT 1
Bill elköszönt Negitõl, Asunától, Konokától, Chamotól és Neville darabjaitól, majd kilépett a folyosóra. A vagon másik végében meg is látta S'hoát, aki éppen három másik lánnyal beszélgetett. De nem átvitt értelemben, hanem ténylegesen beszélgettek, mint amit általában beszélgetésnek szokás nevezni.
- S'hoa! - kiáltott oda, majd elindult, hosszú gyors léptekkel, amit általában futásnak szokás nevezni. Ennek következtében jól beleszaladt egy lányba, aki az egyik kabinból lépett ki. Egy picit repültek a levegõben, majd a lány landolt, Bill pedig a lábai között. Felkapták magukat, és idegesen siettek a maguk dolgára.
- Vicces mi? - kérdezte S'hoa, amikor Bill odaért - Nem telik el úgy öt perc ezen a vonaton, hogy ne találnád magad érdekes helyzetben egy ilyen lánnyal. De majd megszokod.
- Hát, nem hiszem, öt perc, és megérkezünk.
- Hmm, amilyen tahó vagyok, be sem mutatlak - a lányokhoz fordult, - Ez itt Bill az apám, - majd vissza a másikhoz - õk pedig Ginny, Miyazaki és Maetel.
Bill végignézett a tizenhat körüli, szõke lányon.
- Aha, Maetel. Valaki magasabbra számítottam.
A lány ugyanilyen stílusban válaszolt, de nem Billhez intézte azt, hanem S'hoához.
- Az apád? Nem tûnik valami érettnek.
- Jah. Nem túl fiatal picit? - kérdezte Miyazaki, jobb szemével kipislogva ahaja mögül.
- Miért, nektek hány éves a tanárotok? - kérdezett vissza S'hoa - Amúgy Bill nagyjából 25 000 éves, de viszonylag jól tartja magát.
Bill megeresztett egy gonosz bájvigyort Maetel felé.
- És ha jól látom, ti már ismeritek egymást.
- Bizony. - mondta Maetel.
- Nem is régóta.
- Azt hittem meghaltál a háborúban.
- Csak azért, mert te voltál a puska másik felén? Tévedsz, ha azt hiszed, Bill Kaulitzon fog a plazma, ha az idõ nem.
- Sajnálom, hogy ismét a Köztársaság gyõzedelmeskedett a vongok, és az ilyen árulók felett, mnt te.
- Nem vagyok áruló! - kiáltott sértõdötten Maetel, mint akinek a képébe mondják az igazságot - A vongok gyûlölték a gépeket, és ígéretet tettek, hogy minden gépet elpusztítanak! Kötelességemnek éreztem melléjük állni, ez volt az egyetlen esélyem, hogy La Metel ne gyárthasson többé robottesteket!
- Akkor tévedtél, Maetel. Nem az az oldal nyer, amelyiken a nemesebb eszmék állnak. Hanem az, amelyiken én.
- Igen? És hogy tudnál te nyerni bármiben is, amikor a saját teremtményeid lázadnak ellened?
Most Billen volt a megsértõdés sora.
- Arról nem én tehetek! A robotok védeni szolgálták a Mátrixot, akár kívülrõl, akár belülrõl. Az, hogy Zion lakosai a vongok mellé pártoltak persze érthetõ. Ahogy az is, hogy elbuktatok.
S'hoa zavarodottan nézelõdött kettejük között.
- De... de... a Vong Háború már évszázadokkal ezelõtt volt! Billt még megértem...
Maetel sóhajtott.
- És én is annyi idõs vagyok. De a testem most egy tizenhat éves lányéba van zárva, köszönhetõen az "Ezer Varázslat Mesterének"... - megvonta a vállát - A hobbija, hogy az ellenfeleit kislányokká változtatja, majd beíratja a Mahorába.
S'hoa bólintott, mintha értené.
- És hogyan lehet neki ellenfeleket szerezni?
Maetel nem tett úgy, mint aki érti, és furcsa arcot vágott. S'hoának rá kellett jönnie, hogy az ilyen kérdések csak a Jedi Templomban találnak értõ fülekre.
A vonat ekkor éleset fütyült, és a folyosó végén megjelent a kalauz.
- Végállomás, Honoghr, Roxmorts! Remélem élvezték az utazást!
S'hoa és Bill kiutat keresve lökdösõdtek a gyerekek tömegében.
- Elsõsök erre! Elsõsök erre! - kiabált valami három méter magas, két méter széles figura a tömeg elején.
- Mi hanyadikosoknak számítunk? - kérdezte S'hoa, Bill pedig válaszul nekiiramodott az integetõ óriás felé.
A gólyákat csónakokba ültették. S'hoának ez már túl magas volt. Ránézett a nagydarab fickóra.
- A csónakok nem vizen mennek?
- Igen, egykor azon mentek. De sajnos valami ûrháború miatt a bolygó legtöbb vize kiszáradt, úgyhogy most ezen a fél kilóméteres sziklasivatagon kell majd áteveznetek.
Ezzel berakta S'hoát és Billt Asuna és Konoka mellé. Meg Chamo mellé, de õ Asuna vállán feküdt.
- Elsõsök! Evezés! - hallatszott a mennydörgõ ordítás, és a fiatalok nekiveselkedtek az útnak.
S'hoáék mellett az egyik gyerek egy pálcát kapott elõ.
- Vingardium Leviosa! - kiáltotta, de a csónak nem mozdult.
- Ez meg mit csinál? - kérdezte S'hoa.
- Varázslattal próbálja felemelni a csónakot, hogy gyorsabb legyen.
S'hoa elõkapta a fénykardját.
- Vingamiafaszom.
Fogait összeszorította, és minden erejével az Erõre és a csónakra koncentrált. Az Erõvel ugyan nem történt semmi, de a csónak megemelkedett, és Asuna boldogan kinyújthatta a nyelvét a hasztalanul próbálkozó gyerekre.
- S'hoa! - kiáltott oda, majd elindult, hosszú gyors léptekkel, amit általában futásnak szokás nevezni. Ennek következtében jól beleszaladt egy lányba, aki az egyik kabinból lépett ki. Egy picit repültek a levegõben, majd a lány landolt, Bill pedig a lábai között. Felkapták magukat, és idegesen siettek a maguk dolgára.
- Vicces mi? - kérdezte S'hoa, amikor Bill odaért - Nem telik el úgy öt perc ezen a vonaton, hogy ne találnád magad érdekes helyzetben egy ilyen lánnyal. De majd megszokod.
- Hát, nem hiszem, öt perc, és megérkezünk.
- Hmm, amilyen tahó vagyok, be sem mutatlak - a lányokhoz fordult, - Ez itt Bill az apám, - majd vissza a másikhoz - õk pedig Ginny, Miyazaki és Maetel.
Bill végignézett a tizenhat körüli, szõke lányon.
- Aha, Maetel. Valaki magasabbra számítottam.
A lány ugyanilyen stílusban válaszolt, de nem Billhez intézte azt, hanem S'hoához.
- Az apád? Nem tûnik valami érettnek.
- Jah. Nem túl fiatal picit? - kérdezte Miyazaki, jobb szemével kipislogva ahaja mögül.
- Miért, nektek hány éves a tanárotok? - kérdezett vissza S'hoa - Amúgy Bill nagyjából 25 000 éves, de viszonylag jól tartja magát.
Bill megeresztett egy gonosz bájvigyort Maetel felé.
- És ha jól látom, ti már ismeritek egymást.
- Bizony. - mondta Maetel.
- Nem is régóta.
- Azt hittem meghaltál a háborúban.
- Csak azért, mert te voltál a puska másik felén? Tévedsz, ha azt hiszed, Bill Kaulitzon fog a plazma, ha az idõ nem.
- Sajnálom, hogy ismét a Köztársaság gyõzedelmeskedett a vongok, és az ilyen árulók felett, mnt te.
- Nem vagyok áruló! - kiáltott sértõdötten Maetel, mint akinek a képébe mondják az igazságot - A vongok gyûlölték a gépeket, és ígéretet tettek, hogy minden gépet elpusztítanak! Kötelességemnek éreztem melléjük állni, ez volt az egyetlen esélyem, hogy La Metel ne gyárthasson többé robottesteket!
- Akkor tévedtél, Maetel. Nem az az oldal nyer, amelyiken a nemesebb eszmék állnak. Hanem az, amelyiken én.
- Igen? És hogy tudnál te nyerni bármiben is, amikor a saját teremtményeid lázadnak ellened?
Most Billen volt a megsértõdés sora.
- Arról nem én tehetek! A robotok védeni szolgálták a Mátrixot, akár kívülrõl, akár belülrõl. Az, hogy Zion lakosai a vongok mellé pártoltak persze érthetõ. Ahogy az is, hogy elbuktatok.
S'hoa zavarodottan nézelõdött kettejük között.
- De... de... a Vong Háború már évszázadokkal ezelõtt volt! Billt még megértem...
Maetel sóhajtott.
- És én is annyi idõs vagyok. De a testem most egy tizenhat éves lányéba van zárva, köszönhetõen az "Ezer Varázslat Mesterének"... - megvonta a vállát - A hobbija, hogy az ellenfeleit kislányokká változtatja, majd beíratja a Mahorába.
S'hoa bólintott, mintha értené.
- És hogyan lehet neki ellenfeleket szerezni?
Maetel nem tett úgy, mint aki érti, és furcsa arcot vágott. S'hoának rá kellett jönnie, hogy az ilyen kérdések csak a Jedi Templomban találnak értõ fülekre.
A vonat ekkor éleset fütyült, és a folyosó végén megjelent a kalauz.
- Végállomás, Honoghr, Roxmorts! Remélem élvezték az utazást!
S'hoa és Bill kiutat keresve lökdösõdtek a gyerekek tömegében.
- Elsõsök erre! Elsõsök erre! - kiabált valami három méter magas, két méter széles figura a tömeg elején.
- Mi hanyadikosoknak számítunk? - kérdezte S'hoa, Bill pedig válaszul nekiiramodott az integetõ óriás felé.
A gólyákat csónakokba ültették. S'hoának ez már túl magas volt. Ránézett a nagydarab fickóra.
- A csónakok nem vizen mennek?
- Igen, egykor azon mentek. De sajnos valami ûrháború miatt a bolygó legtöbb vize kiszáradt, úgyhogy most ezen a fél kilóméteres sziklasivatagon kell majd áteveznetek.
Ezzel berakta S'hoát és Billt Asuna és Konoka mellé. Meg Chamo mellé, de õ Asuna vállán feküdt.
- Elsõsök! Evezés! - hallatszott a mennydörgõ ordítás, és a fiatalok nekiveselkedtek az útnak.
S'hoáék mellett az egyik gyerek egy pálcát kapott elõ.
- Vingardium Leviosa! - kiáltotta, de a csónak nem mozdult.
- Ez meg mit csinál? - kérdezte S'hoa.
- Varázslattal próbálja felemelni a csónakot, hogy gyorsabb legyen.
S'hoa elõkapta a fénykardját.
- Vingamiafaszom.
Fogait összeszorította, és minden erejével az Erõre és a csónakra koncentrált. Az Erõvel ugyan nem történt semmi, de a csónak megemelkedett, és Asuna boldogan kinyújthatta a nyelvét a hasztalanul próbálkozó gyerekre.