Post by Val on Jul 27, 2007 15:56:37 GMT 1
A sötét varázslatok kivédése tanterem, amellett, hogy a neve hülyén hangzott, úgy is nézett ki. A legtöbb tanuló már megszokta, hogy minden tanár máshogy rendezi be a termet, de annak ellenére, hogy Negi is most lépett be elõször, ez már mindenkinek sok volt.
Ginny odahajolt Hermionéhoz, aki viszont Kirhez hajolt, így aztán Ginny szegény eltaknyolt a földön. Miután néhány figyelmetlen Griffendéles átgyalogolt rajta, feltápászkodott (ami nagyon imponáns volt S'hoának, mert mint avatott tápászkodó rögtön meglátta a tehetséget a lányban), ismét megpróbálkozott a mutatvánnyal, de most inkább Kir másikoldaláról igyekezett Hermione közelébe jutni, ahonnan kevesebbet kellett hajolni.
- Kicsit túl buzgó ez az igazgató nem?
És tényleg, Onalohn azon igyekezetében, hogy tanulói mindenfajta sötét dolgot megtapasztalhassanak, a Galaxis különbözõ részérõl gyûjtött össze kismillió dolgot. Az áuldozó diákok megcsodálhatták a párezres, válogatott átkokkal ellátott tárgygyûjteményt, egy ketrecben tárolt tízfõs dathomiri boszorkánycsoportot, egy magyar mennydörgõ, egy tatooinei krayt, egy lengyel orrturkász és egy japán papírsárkányt, pár hûtõt, amelyek az evolúció törvényei szerint életre kelt pizzákat, kólákat és paradicsompástétomokat rejtettek, valamint Ozt, a csodák csodáját. És, hogy a kellemes környezet is meglegyen, ezaz egész egy hatalmas arénában foglalt helyet.
Negi elõkapart a táskájából egy térképet. Néhány másodpercig böngészte, majd elõre mutatott.
- A padok ott lesznek. Valahol.
A csoport gyorsan átvágott az arénán, útközben meg-megállva, hogy megcsodáljanak dolgokat. Makie például igen érdekeseknek találta az egyik, meglepetésszerûen füves területen bukfencezõ, hosszú fülõ, mókusszerû állatkákat. Miután megszorongatta õket, és meglóbálta õket, odafordult Negihez.
- Sensei, ezek mik?
- Kushibanok. Ha felhergeled õket, feketévé válnak, és harapnak.
Úgy látszik a szõrmókok nem kedvelték ha valaki nyomogatta õket, mert amint Makie letette pket, hogy egy másikért nyúljon, egytõl egyik befeketedtek. A lánynak az volt a szerencséje, hogy a következõ ketrecben apró, kisfiúszerû lények nyáladztak, így ahelyett, hogy az õ távozóban lévõ hátsóját támadták volna meg, a kushibanok csak az érdeklõdve helyére lépõ Disciplet szaggatták szét.
- Mi ez, Negi-kun? - kérdezte Fei Ku, miközben valami füstölgõ, félig páncélozott, tüskékkel díszített, nyáladzó szörnyet bökdösött angyali vigyorral. Negi odarohant, amint látta, hogy Fei Ku egyedül nem bír kimászni a szájából, harctudásának ellenére.
- Mi ez, prof? - kérdezte Tibbo, miközben egy répaföldön ugrándozott, és Luna intelmének elenére lelkesen falatozott a zsákmányából. A nyáltól ragató Negi odasietett, amint látta, hogy Tibbo nem bír egyedül kimászni a répák szájából.
- Mi ez, professzor? - kérdeze Neville.
Negi lihegve, répától és nyáltól ragadva nézett rá a fiúra.
- Az egy kavics.
Végül, de nem utolsó sorban elérkeztek a padokig. Illetve a padonak vélt térdelõalkalmatosságokig. Úgy látszik, Onalohn igazgató annyira el volt foglalva a felszereltséggel, hogy elfelejtette lecserélni a berendezést, így a tanulóknak az õsi sith fegyelem eszközéül szolgáló kõpadkákon kellett téredlniük. Illetve kellett volna, de a helyzet javítása érdekében Sky egy jó ötlettel állt elõ. Felkapta Potter, lerakta a padra, és ráült. Mivel Potter háta szúrt, megfordította, és inkább a sahán ült. A többiek követték példájukat, így lassan mindenki helyet foglalt - ki a széken, ki a széken helyet foglalókon.
Már csak Negi hiányzott.
- Hol van Negi? - kérdezte Konoka, körbenézelõdve. Asuna szórakozottan nevetett, majd felállt, és kiszedte maga alól a fiút.
A teremben (arénában) hirtelen kitört az óra eleje hangulat. Mindenki a saját íze szerint kezdte el elsõ óráját. S'hoa lefejelte a padot, és igyekezett bepótolni az utóbbi pár hét alváskimaradását, Tibbo nagy odaadással csüngött Luna ajkain, aki a különbözõ veszélyes szörnyetegeket és lelõhelyeiket sorolta fel unott arccal, Kir pedig gyekezett elhajolni Hermione elõl, mert az már nagyon idegesítõen hajolt rá. Végül Nodoka mentette meg, aki nagy huppanással letett az asztalára tizennégy kiló könyvet. Hermione elmeresztette a szemeit, és gyorsan beszédbe elegyedett a lánnyal, mert hát ugye nem sok tanulónak van több könyve, mint Hermionénak. Kir fellélegzettm és megigazította a fenekét Fumikán, aki így se volt kényelmes.
- Hermione. - szólította meg mégis ujdonsült barátnõjét.
- Igen? - kérdezte az, fel se nézve a Hogyan ne essünk el, miközben könyveket cipelünk el egy mantikór mellett? címû könyvbõl.
- Felállnál egy picit?
Hermione felállt, Kir pedig kicserélte a két Narutakit.
- Kössz.
Hermione letette a fenekét, aztán felkapta, mert nem emlékezett rá, hogy Kir keze eredetileg ott lett volna.
Végül Negi köhintett egyet. De ennek nem lett semmi hatása.
- Tanulók! - próbálkozott újból. Ismét sikertelenül. Ez nem tett jót neki, ugyanis allergiás volt arra, ha valami nem sikerült. Szipogni kezdett, majd eltüsszentette magát. Megnyugodva látta, hogy varázstüsszentése csak a nõnemûekre hat. Sky, Kir és az álmából felriadó S'hoa meglepõdve körülnézett. Végül a vörös padawan kurjantotta el magát.
- Minden csaj meztelen, baszki!
Disciple idegesen nevetett az elsõ sorban Konoka mellett sikoltozó Setsuna alatt, mert õ is meztelen volt. Mármint Setsuna és Disciple is. SZerencsére ebben a pillanatban a fejükre potyogtak az új, designos suliruhák, amelyek a fekete talár alatt a legújabb divatot követõ felsõkbõl és alsókból áltak. A lányok kapkodva magukra vették, miközben Kir kapkodva igyekezett öltözésnek álcázva lecsupaszítani magát, mielõtt Hermione felveszi a sajátját. Az igyekezet sajnos nem volt elég, mert Hermione olimpiai öltözõnek bizonyult. Tibbo ellenben odáig volt a gyönyörtõl, mivel eddig még sosem volt rajta ruha.
Végül, amikor mindenki jól odafigyelt Negire, hogy ez ne ismétlõdhessen meg (kivéve a jedifajtájúakat, akik azon igyekeztek, hogy ez mégegyszer megtörténjen), Negi belekezdett az elsõ órájába.
- Üdvözlök minden régi és új tanulót. Negi Springfiled vagyok, és én tanítom majd nektek a sötét varázslatok kivédését. Az első órán...
Ekkor Tibbo eltűnt. Persze ez senkinek sem tűnt fel, mert amikor eltűnt, egy markos kéz elkapta a száját, és nem is susogott eltűntében.
Mikor legközelebb levegőhöz kapott, a kijárat mellett találta magát. Előkapta fénykardját, és védekezőállásba pattant.
- Azért, mert kicsi vagyok, nem adom magam ilyen könnyen!
- Azért, mert kicsi vagy, még nem kell kiabálni. - szólta le Sky.
Tibbo végre kinyitotta a szemét. Régi barátjai, Sky, a vidám padawan, Kir, a nőbálvány lovag, és S'hoa, a fiatal mester állt előtte.
- Kicsit unalmas volt az óra. - magyarázta Sky.
- De az óra még el sem kezdőtött... - nézett rá Tibbo.
- Nem hallottad? Azt mondta, "az első órán..." Tehát már elkezdődött.
- És most? Most csinálunk? - kérdeze S'hoa, aki az utóbbi időktől eltérően egészen lelkes volt.
- Megkeressük azt a termet, ahova nem szabad bemenni.
- Jah, azt tudom hol van. Megkérdeztem a Potter gyerektől. - vigyorgott S'hoa, majd az emlékezetébe túrt - Izé... Azt tudtam, hol van.
Tovább vigyorgott, már csak azért is, mert nem értette, Sky miért húzza végig az egész tenyerét az arcán, és miért ad ki nyüszítő hangot.
- Egy pillanat. - mondta Sky, és eltűnt. Pár másodperc múlva ott volt Hermionéval és Nodokával.
- Majdnem Pottert hoztam, de aztán ránéztem, és nem tűnt jó ötletnek. De, Kir, te ismered ezt a bőrt, meg aztán okosnak látszott. - lóbálta meg Hermionét - A másikat meg azért hoztam, mert látta, hogy elhoztam ezt. - Sky felválta lóbálta a lányokat, akik csak azért nem sikítoztak, mert féltek, hogy a gonosz Sky eldobja őket - Nincs szemtanú. Ez az első dolog, amit megtanultam, amikor Vader tanítványa voltam. - húzta ki a mellét Sky, és mint egy KotORbeli hős, a háta mögé tette a kezeit.
Kir egyből kapcsolt, és az Erő segítségével gyorsítva magát Hermionéért futott, hogy elkapja a levegőben. Ezzel a mozdulattal megpróbálta elkapni Nodokát is, de ehelyett jól hasraesett a szemfüles S'hoa lábában. A fiú inkább maga akarta elrendezni az ügyet, és miután Kir landolt, a lány felé fordlt, hogy az Erővel a levegőben tarthassa, amíg oda nem ér. De sajnos az ő terveit is keresztbe húzta valami, mégpedig, hogy nem volt vele az Erő. Így inkább felkapta Tibbot, és egy szép mozdulattal Nodoka alá penderítette.
Sky meg csak nézett, mert ilyen magasan biztos nem volt a karja.
Mindenesetre gyorsan megkérdezte a két lányt, tudják-e, hol van a tanárok titkos terme. Hermione bólogatott, majd szokása szerint Kirhez kötözte magát. Tibbo gyorsan utánuk számolt, majd megbökdöste Sky válla helyett a térdét, mert azt érte el éppen.
- Még hozz kettõt.
Sky ismét eltûnt, majd felbukkant Lunával és Kaedevel.
Tibbo megpróbáltal elkapni a zuhanó Lunát, de ismét alul maradt. Mikor kimászott az eseményeket unott arccal nyugtázó lány alól, ránézett Skyra, aki majdnem röhögött.
- Mi az?
Sky megbökdöste Kaedet.
- Nin-nin! - felelte az.
- Hát nem vicces? - röhögött Sky.
Kir végül, mindekutána kezdett kimenni a többiek fejébõl az eredeti terv (fõleg S'hoa fejébõl, amibe valószínûleg már be se ment), hangosan felkurjantott.
- Kalandra fel!
Mindenki ránézett.
- Mi van? - kérdezte - Már nem is csinálhatok hülyeségeket?
Ginny odahajolt Hermionéhoz, aki viszont Kirhez hajolt, így aztán Ginny szegény eltaknyolt a földön. Miután néhány figyelmetlen Griffendéles átgyalogolt rajta, feltápászkodott (ami nagyon imponáns volt S'hoának, mert mint avatott tápászkodó rögtön meglátta a tehetséget a lányban), ismét megpróbálkozott a mutatvánnyal, de most inkább Kir másikoldaláról igyekezett Hermione közelébe jutni, ahonnan kevesebbet kellett hajolni.
- Kicsit túl buzgó ez az igazgató nem?
És tényleg, Onalohn azon igyekezetében, hogy tanulói mindenfajta sötét dolgot megtapasztalhassanak, a Galaxis különbözõ részérõl gyûjtött össze kismillió dolgot. Az áuldozó diákok megcsodálhatták a párezres, válogatott átkokkal ellátott tárgygyûjteményt, egy ketrecben tárolt tízfõs dathomiri boszorkánycsoportot, egy magyar mennydörgõ, egy tatooinei krayt, egy lengyel orrturkász és egy japán papírsárkányt, pár hûtõt, amelyek az evolúció törvényei szerint életre kelt pizzákat, kólákat és paradicsompástétomokat rejtettek, valamint Ozt, a csodák csodáját. És, hogy a kellemes környezet is meglegyen, ezaz egész egy hatalmas arénában foglalt helyet.
Negi elõkapart a táskájából egy térképet. Néhány másodpercig böngészte, majd elõre mutatott.
- A padok ott lesznek. Valahol.
A csoport gyorsan átvágott az arénán, útközben meg-megállva, hogy megcsodáljanak dolgokat. Makie például igen érdekeseknek találta az egyik, meglepetésszerûen füves területen bukfencezõ, hosszú fülõ, mókusszerû állatkákat. Miután megszorongatta õket, és meglóbálta õket, odafordult Negihez.
- Sensei, ezek mik?
- Kushibanok. Ha felhergeled õket, feketévé válnak, és harapnak.
Úgy látszik a szõrmókok nem kedvelték ha valaki nyomogatta õket, mert amint Makie letette pket, hogy egy másikért nyúljon, egytõl egyik befeketedtek. A lánynak az volt a szerencséje, hogy a következõ ketrecben apró, kisfiúszerû lények nyáladztak, így ahelyett, hogy az õ távozóban lévõ hátsóját támadták volna meg, a kushibanok csak az érdeklõdve helyére lépõ Disciplet szaggatták szét.
- Mi ez, Negi-kun? - kérdezte Fei Ku, miközben valami füstölgõ, félig páncélozott, tüskékkel díszített, nyáladzó szörnyet bökdösött angyali vigyorral. Negi odarohant, amint látta, hogy Fei Ku egyedül nem bír kimászni a szájából, harctudásának ellenére.
- Mi ez, prof? - kérdezte Tibbo, miközben egy répaföldön ugrándozott, és Luna intelmének elenére lelkesen falatozott a zsákmányából. A nyáltól ragató Negi odasietett, amint látta, hogy Tibbo nem bír egyedül kimászni a répák szájából.
- Mi ez, professzor? - kérdeze Neville.
Negi lihegve, répától és nyáltól ragadva nézett rá a fiúra.
- Az egy kavics.
Végül, de nem utolsó sorban elérkeztek a padokig. Illetve a padonak vélt térdelõalkalmatosságokig. Úgy látszik, Onalohn igazgató annyira el volt foglalva a felszereltséggel, hogy elfelejtette lecserélni a berendezést, így a tanulóknak az õsi sith fegyelem eszközéül szolgáló kõpadkákon kellett téredlniük. Illetve kellett volna, de a helyzet javítása érdekében Sky egy jó ötlettel állt elõ. Felkapta Potter, lerakta a padra, és ráült. Mivel Potter háta szúrt, megfordította, és inkább a sahán ült. A többiek követték példájukat, így lassan mindenki helyet foglalt - ki a széken, ki a széken helyet foglalókon.
Már csak Negi hiányzott.
- Hol van Negi? - kérdezte Konoka, körbenézelõdve. Asuna szórakozottan nevetett, majd felállt, és kiszedte maga alól a fiút.
A teremben (arénában) hirtelen kitört az óra eleje hangulat. Mindenki a saját íze szerint kezdte el elsõ óráját. S'hoa lefejelte a padot, és igyekezett bepótolni az utóbbi pár hét alváskimaradását, Tibbo nagy odaadással csüngött Luna ajkain, aki a különbözõ veszélyes szörnyetegeket és lelõhelyeiket sorolta fel unott arccal, Kir pedig gyekezett elhajolni Hermione elõl, mert az már nagyon idegesítõen hajolt rá. Végül Nodoka mentette meg, aki nagy huppanással letett az asztalára tizennégy kiló könyvet. Hermione elmeresztette a szemeit, és gyorsan beszédbe elegyedett a lánnyal, mert hát ugye nem sok tanulónak van több könyve, mint Hermionénak. Kir fellélegzettm és megigazította a fenekét Fumikán, aki így se volt kényelmes.
- Hermione. - szólította meg mégis ujdonsült barátnõjét.
- Igen? - kérdezte az, fel se nézve a Hogyan ne essünk el, miközben könyveket cipelünk el egy mantikór mellett? címû könyvbõl.
- Felállnál egy picit?
Hermione felállt, Kir pedig kicserélte a két Narutakit.
- Kössz.
Hermione letette a fenekét, aztán felkapta, mert nem emlékezett rá, hogy Kir keze eredetileg ott lett volna.
Végül Negi köhintett egyet. De ennek nem lett semmi hatása.
- Tanulók! - próbálkozott újból. Ismét sikertelenül. Ez nem tett jót neki, ugyanis allergiás volt arra, ha valami nem sikerült. Szipogni kezdett, majd eltüsszentette magát. Megnyugodva látta, hogy varázstüsszentése csak a nõnemûekre hat. Sky, Kir és az álmából felriadó S'hoa meglepõdve körülnézett. Végül a vörös padawan kurjantotta el magát.
- Minden csaj meztelen, baszki!
Disciple idegesen nevetett az elsõ sorban Konoka mellett sikoltozó Setsuna alatt, mert õ is meztelen volt. Mármint Setsuna és Disciple is. SZerencsére ebben a pillanatban a fejükre potyogtak az új, designos suliruhák, amelyek a fekete talár alatt a legújabb divatot követõ felsõkbõl és alsókból áltak. A lányok kapkodva magukra vették, miközben Kir kapkodva igyekezett öltözésnek álcázva lecsupaszítani magát, mielõtt Hermione felveszi a sajátját. Az igyekezet sajnos nem volt elég, mert Hermione olimpiai öltözõnek bizonyult. Tibbo ellenben odáig volt a gyönyörtõl, mivel eddig még sosem volt rajta ruha.
Végül, amikor mindenki jól odafigyelt Negire, hogy ez ne ismétlõdhessen meg (kivéve a jedifajtájúakat, akik azon igyekeztek, hogy ez mégegyszer megtörténjen), Negi belekezdett az elsõ órájába.
- Üdvözlök minden régi és új tanulót. Negi Springfiled vagyok, és én tanítom majd nektek a sötét varázslatok kivédését. Az első órán...
Ekkor Tibbo eltűnt. Persze ez senkinek sem tűnt fel, mert amikor eltűnt, egy markos kéz elkapta a száját, és nem is susogott eltűntében.
Mikor legközelebb levegőhöz kapott, a kijárat mellett találta magát. Előkapta fénykardját, és védekezőállásba pattant.
- Azért, mert kicsi vagyok, nem adom magam ilyen könnyen!
- Azért, mert kicsi vagy, még nem kell kiabálni. - szólta le Sky.
Tibbo végre kinyitotta a szemét. Régi barátjai, Sky, a vidám padawan, Kir, a nőbálvány lovag, és S'hoa, a fiatal mester állt előtte.
- Kicsit unalmas volt az óra. - magyarázta Sky.
- De az óra még el sem kezdőtött... - nézett rá Tibbo.
- Nem hallottad? Azt mondta, "az első órán..." Tehát már elkezdődött.
- És most? Most csinálunk? - kérdeze S'hoa, aki az utóbbi időktől eltérően egészen lelkes volt.
- Megkeressük azt a termet, ahova nem szabad bemenni.
- Jah, azt tudom hol van. Megkérdeztem a Potter gyerektől. - vigyorgott S'hoa, majd az emlékezetébe túrt - Izé... Azt tudtam, hol van.
Tovább vigyorgott, már csak azért is, mert nem értette, Sky miért húzza végig az egész tenyerét az arcán, és miért ad ki nyüszítő hangot.
- Egy pillanat. - mondta Sky, és eltűnt. Pár másodperc múlva ott volt Hermionéval és Nodokával.
- Majdnem Pottert hoztam, de aztán ránéztem, és nem tűnt jó ötletnek. De, Kir, te ismered ezt a bőrt, meg aztán okosnak látszott. - lóbálta meg Hermionét - A másikat meg azért hoztam, mert látta, hogy elhoztam ezt. - Sky felválta lóbálta a lányokat, akik csak azért nem sikítoztak, mert féltek, hogy a gonosz Sky eldobja őket - Nincs szemtanú. Ez az első dolog, amit megtanultam, amikor Vader tanítványa voltam. - húzta ki a mellét Sky, és mint egy KotORbeli hős, a háta mögé tette a kezeit.
Kir egyből kapcsolt, és az Erő segítségével gyorsítva magát Hermionéért futott, hogy elkapja a levegőben. Ezzel a mozdulattal megpróbálta elkapni Nodokát is, de ehelyett jól hasraesett a szemfüles S'hoa lábában. A fiú inkább maga akarta elrendezni az ügyet, és miután Kir landolt, a lány felé fordlt, hogy az Erővel a levegőben tarthassa, amíg oda nem ér. De sajnos az ő terveit is keresztbe húzta valami, mégpedig, hogy nem volt vele az Erő. Így inkább felkapta Tibbot, és egy szép mozdulattal Nodoka alá penderítette.
Sky meg csak nézett, mert ilyen magasan biztos nem volt a karja.
Mindenesetre gyorsan megkérdezte a két lányt, tudják-e, hol van a tanárok titkos terme. Hermione bólogatott, majd szokása szerint Kirhez kötözte magát. Tibbo gyorsan utánuk számolt, majd megbökdöste Sky válla helyett a térdét, mert azt érte el éppen.
- Még hozz kettõt.
Sky ismét eltûnt, majd felbukkant Lunával és Kaedevel.
Tibbo megpróbáltal elkapni a zuhanó Lunát, de ismét alul maradt. Mikor kimászott az eseményeket unott arccal nyugtázó lány alól, ránézett Skyra, aki majdnem röhögött.
- Mi az?
Sky megbökdöste Kaedet.
- Nin-nin! - felelte az.
- Hát nem vicces? - röhögött Sky.
Kir végül, mindekutána kezdett kimenni a többiek fejébõl az eredeti terv (fõleg S'hoa fejébõl, amibe valószínûleg már be se ment), hangosan felkurjantott.
- Kalandra fel!
Mindenki ránézett.
- Mi van? - kérdezte - Már nem is csinálhatok hülyeségeket?