Post by Kir on Jan 19, 2008 21:09:04 GMT 1
Halálos csend honolt az üres raktárépületben. Minden tiszta fekete volt, a székek, az asztalok, a világítás is fekete volt, az ajtó is meg az ablak is fekete volt, végül kiderült, hogy azért mert semmilyen fényforrás nem égett. A nap sem, meg a hold sem, se az öngyújtó nem adott fényt, sem a kis 40Wattos izzó, vagy az asztalokon lévő monitorok, de még a számítógép kis villogó LED-je sem bocsátott ki fényt.
- Menj arrébb. Nem látok semmit.
- Én sem. De azt tudom, hogy mindjárt…áááááá-csuklott el a hang a mondat végén és a feketeség tovább beszélt magával. Mert nem volt ám egyedül. A sötétség sosincs egyedül. Ez olyan logikai alaptörvény, mint hogy a semmi is valami.
- Milyen áááááá?- kérdi megrökönyödve, de választ nem kap. Elkezd töprengeni. Logikából sosem volt profi, de a kettest alaphangon elérte.
*Szóval ha én vagyok a sötétség, akkor sötét vagyok mindenhol. Nem látnak át rajtam, én sem látok át máson ráadásul ha én vagyok a sötétség akkor mindent be is takarok. De komolyan nem vicc. Szóval tudnom kellene mi az az áááááá.* Töpreng magában végül tesz egy lépést előre és ÁÁÁÁÁÁ. Csak úgy kopog a nagy sötét valaga lefele, míg végül valami puhára érkezik. Tapogatózik és megérinti eltűnt kollégáját, meg a másikat is akit előre küldtek órákkal ezelőtt, de nem ért vissza.
- Megérkeztünk. Szerinted kapcsolhatunk villanyt Józsi?
- Szerintem kapcsolhatsz.-Érkezik egy eddig ismeretlen hang válasza. A sötétség odacsap egyet hatalmas markával így a hang tulajdonosa eszméletlenül terül el a sötétségben. Nem először az utóbbi pár órában.
Mivel több válasz nem érkezik így felkapcsolja a villanyt. És a sötétség egyik pillanatról a másikra eltűnik, helyét a nagy 100Wattos izzók fénye veszi át. A mesterséges világosság. Beterít mindent. Ajtót, ablakot, széket és asztalt, szóval az egész mindenséget, nem hagyva árnyékot semminek.
Minden megvilágosodik, vagyis inkább most a nagy fehér izzófénytől nem lehet az ég egy adta világon semmit sem látni, még azt a szerencsétlen Józsit sem pedig hát az annyira sötét szerencsétlen, hogy a fekete alagútban ő az egyetlen nagy fehér ajtó. Szóval csak egy pillanatra gondoljunk bele, mekkora arc is ez a Józsi. Hát hatalmas. De nem látszik belőle semmi.
Erőtlenül indul el előre a fényben. Vagyis hát ha azt előre haladásnak lehet nevezni. Mert lehet, hogy visszafele megy, vagy balra de lehet hogy jobbra. Gondolkodóba esik.* Ha előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbra pedig kél, és én nem észak fele állok hanem háttal neki, akkor előttem van dél, mögöttem van észak, balra a nap nyugszik, jobbra pedig kél. És ha nyugatnak állok most, akkor…* Az órák, a napok csak egyre jobban és jobban teltek, ahogy Józsi végiggondolta az összes éktájjal a haladási irányát. Olyannyira eltelt, hogy a 100Wattos izzók kiégtek. Ismét sötétség borult az egész mindenségre még Józsira is, pedig fekete alagútban ő a nagy fehér ajtó, amint már mondtam. Szóval akkor Józsinak látszódnia kellene. De nem látszik még mindig nem egyértelmű? Hát hogy látszódna ha a szemed előtt a sötétség keze van. Akkor azon nem látsz át és nem látod Józsit. Hihetetlen. Nem érthető? Vagy igen? Vagy nem? Most elfogadjuk a választ? Vagy nem? Mi legyen Balázs? Szerinted elfogadjuk a választ? Vagy nem? Vagy az egyes széfet nézzük meg? Vagy kérjünk a Vágó Pista bácsitól telefonos segítséget? Vagy a közönségét? Kedves közönségünk. Nyomják meg a gombot…de ne az ESC-et…de ne is a DEL-t…az egérhez meg hozzá ne merjenek nyúlni…MOST!
Mivel a közönség nagy többsége, azaz 120%-a a folytatásra szavazott, a -20 % gyépés csapat pedig a nemre, ezért folytatjuk, hisz Józsi története itt nem áll meg. Szóval a nagy sötétségben azért a hangok terjednek így távolról fémek csikorgása hallatszik.
- Olajozd meg, akkor nem fog csikorogni!- Ad tanácsot a sötétségnek az ismeretlen hang, aminek eredményeként ismét kap egy nagyot a sötétségtől. Józsi még mindig tétlenül dekkol valahol a sötétség hatalmas keze mögött. A fémek egymáson való csúsztatásának eredményeként felvillan egy jel a talaj felett pár centivel. Aztán még egy és még egy, míg végül hét szimbólum villog egy nagy kört formálva. Aztán egy nagy csattanás hallatszik, ami azt jelzi, hogy a kapu aktív, de a nagy sötétségben még a jeleket sem lehet kiszűrni, csak az avatott szem láthatja őket, vagy az, aki a sötétség keze mögött van. Jelen esetben A Józsi. Megragadja az ismeretlen hang forrását és belehajítja a kapu pulzáló anyagába.
A világ forog körbe-körbe már percek óta, míg végül a nagy kékségből, mert hát ha otthagytuk a sötétséget és beléptünk a kapuba akkor most nagy kékséget kell látnunk. Ami ráadásul mindenféle kék és össze-vissza cikázik vagy a mi szemünk cikázik az egész fejünkkel? Ki tudja. De egy biztos. A rock örök. Meg hogy az ismeretlen hang tulaja nagyon durván beveri a fejét, miközben megérkezik a céljához. Lefejeli a kapu kijáratát így megered az orra vére is, úgy landol a nagy vörös picsában. Kinyitja a szemeit, mert az is van az ismeretlen hang tulajdonosának, de nem lát semmit, mert hát a nagy vörös picsa eléggé eltakarja a kilátást. Csak hangokat hall.
- Gyerünk Exile! Lődd már azt a varázslatodat, hogy fél életedet feláldozod, de az enyém visszatöltődik, mert még egy csapás és kinyír a Lich!
- Gyógyíts Exile!-Hangzik tömegben az akaratoskodás, de nem történik semmi. Vagyis hát a nagy vörös picsa eltűnik így megpillantja a nagy barna világot, benne egy halom ismerős alakkal.
- Mi volt Exile! Knockdown?- Kérdi egy fiatal tetovált kezű férfi aki még kezét is nyújtja. Az Exilenak nevezett alak megragadja a kezet és feláll a földről. Orra még mindig vérzik. Szóval ő lenne Exile, a kitaszított Jedi. Pedig neki úgy rémlik, hogy egy vak Jedi. Szeméhez kap és leveszi a szemüveget. Lát. Ami nem baj. Kifejezetten jól jön.
- Gyere Exile! Kapjuk el! Itt a botod!- Nyújt oda egy nagyon is mintás, csicsás deszkát a férfinek. Rápillant és csak annyi áll rajta: Made by ANet – The Scar Eater – Best Heal Staff *Szóval gyógyítok. Na vágjunk bele.* Odafordul a többiekhez, akik egy nagy darab szárnyas fekete fószert csapkodnak, meg tunkolják nyilakkal, meg van egy nő is aki karddal darálja a minden bizonnyal rossz arcot, meg egy fekete ruhás domina jellegű karakter, olyan Leias frizkóra hajazó hajkölteménnyel, meg ott van egy elég csini kék ruciba öltözött csaj is, aki ugyanolyan deszkával hadonászik, mint ahogy Exile-nak is kellene. Percekig tétlenül áll, de aztán csak összeszedi magát, és megszólal miközben a földön elterülő nőre mutat a deszkával.
- Infuse Health Anal- A nő egy nagy nyögés közepette ismét felpattan és nagyobb erővel veti bele magát a harcba. *Huh de jó vagyok* Fut át agyán a gondolat, de mire belejönne addigra a fekete szárnyas fószer tovatűnik.
- Szép volt fiúk, lányok. Menjünk vissza Lion’s Arch-ba. Holnap itt folytatjuk.
- Menj arrébb. Nem látok semmit.
- Én sem. De azt tudom, hogy mindjárt…áááááá-csuklott el a hang a mondat végén és a feketeség tovább beszélt magával. Mert nem volt ám egyedül. A sötétség sosincs egyedül. Ez olyan logikai alaptörvény, mint hogy a semmi is valami.
- Milyen áááááá?- kérdi megrökönyödve, de választ nem kap. Elkezd töprengeni. Logikából sosem volt profi, de a kettest alaphangon elérte.
*Szóval ha én vagyok a sötétség, akkor sötét vagyok mindenhol. Nem látnak át rajtam, én sem látok át máson ráadásul ha én vagyok a sötétség akkor mindent be is takarok. De komolyan nem vicc. Szóval tudnom kellene mi az az áááááá.* Töpreng magában végül tesz egy lépést előre és ÁÁÁÁÁÁ. Csak úgy kopog a nagy sötét valaga lefele, míg végül valami puhára érkezik. Tapogatózik és megérinti eltűnt kollégáját, meg a másikat is akit előre küldtek órákkal ezelőtt, de nem ért vissza.
- Megérkeztünk. Szerinted kapcsolhatunk villanyt Józsi?
- Szerintem kapcsolhatsz.-Érkezik egy eddig ismeretlen hang válasza. A sötétség odacsap egyet hatalmas markával így a hang tulajdonosa eszméletlenül terül el a sötétségben. Nem először az utóbbi pár órában.
Mivel több válasz nem érkezik így felkapcsolja a villanyt. És a sötétség egyik pillanatról a másikra eltűnik, helyét a nagy 100Wattos izzók fénye veszi át. A mesterséges világosság. Beterít mindent. Ajtót, ablakot, széket és asztalt, szóval az egész mindenséget, nem hagyva árnyékot semminek.
Minden megvilágosodik, vagyis inkább most a nagy fehér izzófénytől nem lehet az ég egy adta világon semmit sem látni, még azt a szerencsétlen Józsit sem pedig hát az annyira sötét szerencsétlen, hogy a fekete alagútban ő az egyetlen nagy fehér ajtó. Szóval csak egy pillanatra gondoljunk bele, mekkora arc is ez a Józsi. Hát hatalmas. De nem látszik belőle semmi.
Erőtlenül indul el előre a fényben. Vagyis hát ha azt előre haladásnak lehet nevezni. Mert lehet, hogy visszafele megy, vagy balra de lehet hogy jobbra. Gondolkodóba esik.* Ha előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbra pedig kél, és én nem észak fele állok hanem háttal neki, akkor előttem van dél, mögöttem van észak, balra a nap nyugszik, jobbra pedig kél. És ha nyugatnak állok most, akkor…* Az órák, a napok csak egyre jobban és jobban teltek, ahogy Józsi végiggondolta az összes éktájjal a haladási irányát. Olyannyira eltelt, hogy a 100Wattos izzók kiégtek. Ismét sötétség borult az egész mindenségre még Józsira is, pedig fekete alagútban ő a nagy fehér ajtó, amint már mondtam. Szóval akkor Józsinak látszódnia kellene. De nem látszik még mindig nem egyértelmű? Hát hogy látszódna ha a szemed előtt a sötétség keze van. Akkor azon nem látsz át és nem látod Józsit. Hihetetlen. Nem érthető? Vagy igen? Vagy nem? Most elfogadjuk a választ? Vagy nem? Mi legyen Balázs? Szerinted elfogadjuk a választ? Vagy nem? Vagy az egyes széfet nézzük meg? Vagy kérjünk a Vágó Pista bácsitól telefonos segítséget? Vagy a közönségét? Kedves közönségünk. Nyomják meg a gombot…de ne az ESC-et…de ne is a DEL-t…az egérhez meg hozzá ne merjenek nyúlni…MOST!
Mivel a közönség nagy többsége, azaz 120%-a a folytatásra szavazott, a -20 % gyépés csapat pedig a nemre, ezért folytatjuk, hisz Józsi története itt nem áll meg. Szóval a nagy sötétségben azért a hangok terjednek így távolról fémek csikorgása hallatszik.
- Olajozd meg, akkor nem fog csikorogni!- Ad tanácsot a sötétségnek az ismeretlen hang, aminek eredményeként ismét kap egy nagyot a sötétségtől. Józsi még mindig tétlenül dekkol valahol a sötétség hatalmas keze mögött. A fémek egymáson való csúsztatásának eredményeként felvillan egy jel a talaj felett pár centivel. Aztán még egy és még egy, míg végül hét szimbólum villog egy nagy kört formálva. Aztán egy nagy csattanás hallatszik, ami azt jelzi, hogy a kapu aktív, de a nagy sötétségben még a jeleket sem lehet kiszűrni, csak az avatott szem láthatja őket, vagy az, aki a sötétség keze mögött van. Jelen esetben A Józsi. Megragadja az ismeretlen hang forrását és belehajítja a kapu pulzáló anyagába.
A világ forog körbe-körbe már percek óta, míg végül a nagy kékségből, mert hát ha otthagytuk a sötétséget és beléptünk a kapuba akkor most nagy kékséget kell látnunk. Ami ráadásul mindenféle kék és össze-vissza cikázik vagy a mi szemünk cikázik az egész fejünkkel? Ki tudja. De egy biztos. A rock örök. Meg hogy az ismeretlen hang tulaja nagyon durván beveri a fejét, miközben megérkezik a céljához. Lefejeli a kapu kijáratát így megered az orra vére is, úgy landol a nagy vörös picsában. Kinyitja a szemeit, mert az is van az ismeretlen hang tulajdonosának, de nem lát semmit, mert hát a nagy vörös picsa eléggé eltakarja a kilátást. Csak hangokat hall.
- Gyerünk Exile! Lődd már azt a varázslatodat, hogy fél életedet feláldozod, de az enyém visszatöltődik, mert még egy csapás és kinyír a Lich!
- Gyógyíts Exile!-Hangzik tömegben az akaratoskodás, de nem történik semmi. Vagyis hát a nagy vörös picsa eltűnik így megpillantja a nagy barna világot, benne egy halom ismerős alakkal.
- Mi volt Exile! Knockdown?- Kérdi egy fiatal tetovált kezű férfi aki még kezét is nyújtja. Az Exilenak nevezett alak megragadja a kezet és feláll a földről. Orra még mindig vérzik. Szóval ő lenne Exile, a kitaszított Jedi. Pedig neki úgy rémlik, hogy egy vak Jedi. Szeméhez kap és leveszi a szemüveget. Lát. Ami nem baj. Kifejezetten jól jön.
- Gyere Exile! Kapjuk el! Itt a botod!- Nyújt oda egy nagyon is mintás, csicsás deszkát a férfinek. Rápillant és csak annyi áll rajta: Made by ANet – The Scar Eater – Best Heal Staff *Szóval gyógyítok. Na vágjunk bele.* Odafordul a többiekhez, akik egy nagy darab szárnyas fekete fószert csapkodnak, meg tunkolják nyilakkal, meg van egy nő is aki karddal darálja a minden bizonnyal rossz arcot, meg egy fekete ruhás domina jellegű karakter, olyan Leias frizkóra hajazó hajkölteménnyel, meg ott van egy elég csini kék ruciba öltözött csaj is, aki ugyanolyan deszkával hadonászik, mint ahogy Exile-nak is kellene. Percekig tétlenül áll, de aztán csak összeszedi magát, és megszólal miközben a földön elterülő nőre mutat a deszkával.
- Infuse Health Anal- A nő egy nagy nyögés közepette ismét felpattan és nagyobb erővel veti bele magát a harcba. *Huh de jó vagyok* Fut át agyán a gondolat, de mire belejönne addigra a fekete szárnyas fószer tovatűnik.
- Szép volt fiúk, lányok. Menjünk vissza Lion’s Arch-ba. Holnap itt folytatjuk.