Gotham City

[Matten]

Gotham... A bűn városa... Ahol nem lehet nyugtod, ahol a nagy füstben a depresszió lett az úr. Ahol a csapból is vér folyik. Igen... Ebben a 90-es évek beli nagyvárosban egy eléggé újszerű űrsikló szállt le. Ilyen mostanában elég gyakran történik ezen a bolygón. Először még régen, nagyon régen a Pentagonban. Aztán a Kuku-megszállás óta egyre többször és többször történt meg ilyesmi. Azóta már nem is kérdéses hogy léteznek űrlények, és hogy az a Dzsórdzs Lukász tudott valamit.

KCHIHIHIHAHAHAHAHAAAA!!

A hajóból sokan szálltak ki. Most nem fárasztom magam a leírásukban, mert ezt eddig minden postban leírtam, ezért csak azt mondom, hogy Skylighting, Ginny Weasly, Luna Lovegood, Uzumaki Naruto, Haruno Sakura, Hatake Kakashi, "Sakohono" Matten T'ottaro, és még további jelentéktelen emberek, mint Kapucnis, Pilóta, Első Shinobi, Harmadik Shinobi (a Második meghalt a landolásnál a PTHSZ-szel), és a legénység még néhány tagja.
A hajó egy kis sikátorban szállt le, ahol ahogy a város többi részén is, irdatlan bűz volt. A sikátoron kívül emberek mászkáltak, és ügyet sem vetettek rájuk. De Ő látta őket.
Mikor a fentebb felsoroltak kikászálódtak a hajóból, elindultak kifelé a sikátorból. De amikor már csak méterek választották el őket a végétől, hirtelen egy férfi jött velük szembe. A csapat megtorpant, de a pasas egyre gyorsabban közeledett, és az övéhez nyúlt, gyorsan előkapott egy fegyvert, majd a társaságra szegezte. Mikor belépett a hold fényébe, kivehető lett az arca. Fiatal, szemüveges és bajszos ember volt, fáradt betokosodott szemekkel. Látszott rajta hogy sokmindent átélt már. Haja kissé kócos, de ápolt volt. A férfi Ginnyt és Lunát leginkább Sirius Black-re emlékeztette bajuszban.
- Kik maguk, és mit keresnek itt?! - rivallt rá Mattenékra.
- Nem akarunk gubancot... - mondta Skylighting nyugodtan. Naruto közben berosált.
- Jaja, azt látom magukon! - mondta a férfi, még mindig erősen szorítva a fegyvert.
- Ugyanmár... Segíteni jöttünk... - folytatta teljes nyugodtsággal a Jedi - Válaszoljon őszintén uram... Maga elégedett azzal ami itt folyik?
A bajszos kezében megremegett a fegyver.
- Miért jöttek ide? - kérdezte, már kevésbé durván.
- Valami CLOWNS gyűlésre jöttünk! - mondta Naruto. Már mindenki éppen azon volt, hogy kinyírja őt, de legnagyobb meglepetésükre a férfi leengedte a fegyvert.
- A nevem James Gordon felügyelő. Jöjjenek velem! Valamit mutatok maguknak.
A csapat követte a felügyelőt, bár fogalmuk sem volt barát-e vagy ellenség. Lehet hogy csapdába sétálnak. Ez egyre valószínűbbé vált, amikor bementek a Gothami Börtönbe.
- Már ez a város sem a régi. Régen még bűnözők uralták ezt a várost. Az sem volt egy leányálom, de mióta Harvey Dent meghalt, megjött Bill Kaulitz, és elfoglalta a várost. Ma már a rendőrséget is az EMO-k irányítják, és bűnözők helyett, mindenkit letartóztatnak, akiknek az elvei nem egyeznek az övéikkel. Eddig pokol volt ez a város. Ma már rosszabb a pokolnál...
Felmentek a lifttel az egyik legfelső emeletre. Ezen az emeleten nem voltak rendőrök, mint az előzőkön. Ahogyan azokból, cellákból is csak kevés volt. Mondhatjuk olyan öt. Mindegyik üres volt kivéve egyet. Eze egy apró szobában volt, és nem is cella volt, hanem egy kalitka. A kalitkában egyetlen nagyon fura kinézetű ember ült, egyetlen egy padon.
- 'Estét... Felügyelő úr!

- Ez meg ki a fene? - kérdezte Kakashi, a csapat detektíve.
- Jack Napier. 20 éve egy banda alvezére volt, aztán egy baleset folytán beleesett egy nagy adag kénsavba. Ezt túlélte, majd egy plasztikai műtét után visszatért. Miután megölte a főnökét, átvette a város bűnszövetkezeteinek irányítását, és nevetőgázzal próbálta kiírtani Gothamet. Végülis leesett egy templom tetejéből, és azt hittük meghalt. Csak egy éve tért vissza, de elkaptuk.
Fegyverként csak kést és pisztolyokat hord.
A fickó elég ilyesztően nézett ki. Szája fel volt varrva, bőre fehér volt, haja zöld. Tök úgy nézett ki mint egy rossz bohóc.
- Veszélyes fickó... - mondta aggodalmasan Gordon - Ma este fog szökni..
- Mi?! - ilyedt meg Sakura akit a leginkább viselt meg a pasas látványa.
- Itt hagyom önöket egy kicsit vele.. Nemsokára jövök vissza. - mondta, majd valóban kiment. Az emberek ottmaradtak a fura fickóval. Többen mocorogtak, néhányan ementek hányni.
- Ehh... H-hello! - integetett egy aprót ujjaival Matten. A fiú érezte, ha háromévesen, inkább bemutat Yodának ahelyett, hogy válaszol az idióta kérdésére, vagy jó picsánrúgja Ravent, most nem tartana itt, hanem egy Jedi Templomi kocsmában sörözgethetne, ahelyett, hogy egy büdös bolygón egy büdös városban egy idiótával nézne farkasszemet, két nagydidis máguscsaj, néhány idióta shinobival és pilótával egyetemben.
A férfi visszaintegetett, és kivirította sárga fogait, majd ránézett az éppen hányókra.
- Tán nem hallottak még a nevetés gyógító hatásáról? KCHHHIHIHIHIHEH... - nevetett rájuk.
A hányadozók undorodó pillantással ajándékozták. Legerősebben Kakashi és Skylighting állta pillantásait.
- Szóval maga lenne a Joker.. - mondta a Jedi.
A férfi villámgyorsan felé fordította a fejét, és csodálkozó arcot vágott. Természetesen eközben is megállíthatatlanul röhögcsélt.
- Találkoztunk volna már valahol?
- Nem hinném...
Megint lett egy kicsi csönd. Csak Joker kuncogott fel néha-néha, amikor ránézett azokra akik hánytak tőle. Aztán megint Skylighting szólalt meg.
- Kihozunk innen!
Joker bólogatott.
- Igen.. Tudom!
- Mi?! Megőrültél? - kérdezte hangosan Matten - Gordon nem örülne neki!
- Matten! Emlékezz csak vissza mit mondott Gordon! "Veszélyes fickó... Ma este fog szökni!" Ez egyértelmű utalás arra, hogy Nekünk kell megszöktetni!
Napier csak bologatott.
- Úgyvan.. Okos a fiú! Hihhehehe!
- Ez hülyeség! - kiabálta Sakura.
- Nem, nem az! Elvisszük a találkozóra.
- Rendben... - mondta Naruto - De hogy csináljuk?!

Foklornitz őrmester, Gotham új főkapitánya éppen befejezte az erének felvágását, amikor Gordon rontott be az irodába. Erősen zihált.
- Mi a gond, felügyelő? - kérdezte felvonva szemöldökét Foklornitz, bár ez a hajától nem nagyon látszott.
- Gond van Őrmester! A CLOWNS...
- Mi van velük?!
- Fegyverszállítmányuk érkezett egy hajóval! Este 21:00-kor köt ki!
- Uramisten! Sietnünk kell!
Foklornitz bekapcsolta a rádiót:
- Minden egységnek! Minden egységnek! Tíz Kuku-osztagot küldjenek a Gotham-kikötőbe! - azzal fogta magát és felvette a talpig érő bőrdzsekiét.
- Hová megy őrmester? - kérdezte Gordon.
- Odamegyek én is! Most végre lecsukjuk azokat a f*sszopókat! - mondta majd kiment az ajtón, Gordon meg utána.

A Gothami Börtönben egy cella kirobbant. Az eggyel lentebbi emeleten, egy gáz végzett az emberekkel. A füstből egy kalapos férfi sétált ki, lila zakóban, ördögi vigyorral az arcán. Odasétált az egyik rendőrhöz, aki szemébe fésült haja alól köhécselt, és szenvedett. Felemelte a nyakánál, majd a képébe röhögött:
- KCHIHÁHÁHÁÁ!! SZÓVAL SZERETED VAGDOSNI AZ EREIDET! EZ HOGY TETSZIK?! - mejd beledöfte a kést a karjába, mira az felüvöltött - AKARSZ MÉG?! - a másik kezébe szúrta a fegyvert. - NEM ELÉG?! - majd hirtelen halkabban, de annál ridegebben beszélt, közelebb az arcába - Akkor vágjunk még egy kis eret.. Itt jó lesz?! - odatette a kést a Nyaki ütőeréhez, majd egy rántással elvágta azt is.
- KCHIIHÁHÁHÁHÁHÁÁÁ!!!

Egy árny figyelte a város utcáit. Felnézett a nagy toronyra melyből füst szivárgott.
Majd lehajtotta a fejét, és lenézett a mélybe. 4-5 járőrkocsi indult el a kikötő felé. Balra a távolban néhány űrhajó szállt le, belőle pedig piros alakok, futottak ki sorokba rendeződve. Az árny érezte, hogy valami szörnyű dolog van készülőben. Megfordult és leugrott a háztetőről.

James Gordon benn ült a kocsijában, és az áradó füstöt nézte, amely sosem akart szünni. Ez az éjszaka is ugyanolyan Gothami éjszaka volt mint a többi. Koromfekete és veszélyes.
A kocsiba egy másik ember is beült. Fekete haja bal oldalra volt nyalva, de sápadt szemei még kilátszódtak. Sovány volt és állán némi szakáll volt felfedezhető. Ellenben nem lehetett sokkal idősebb mint a felügyelő.
- Huhh.. Jófej ez a Kaulitz! - mondta miután kivette a kezében tartott szendvicsből azt a 20 dollárt ami benne volt - Neki minden infó megér.
- Hihetetlen ami ebből a városból lett. - mondta Gordon - Olyanok mint a KGB. Besúgókat fizetnek, diktatúrával tartják félelemben a világot.
- Nem t'om. - nyammogta a másik - Nekem bejön.. Kérsz? - nyújtotta a szendvicset társa felé.
- Nem kösz... - mondta fáradtan Gordon - Ehhez nekem nincs étvágyam.
- Ha te mondod... - mondta, majd harapott a kajából.

Napier kijött az épületből megállíthatatlanul röhögve.
- Oké, emberek! Induljunk! - mondta Matten, majd Skylighting vezetésével sebesen elindultak a főhadiszállás felé.

A CLOWNS főhadiszállása egy raktárépület volt Gotham szélén. Egy nagy kék tárgyalóteremben 25 ember ült egy asztalnál, plusz egy tévé és egy csirkesaláta. A TV-ben is egy ember ült. Egy ázsiai férfi figyelte belülről az eseményeket. A csirkesaláta csak csöndben ült az asztalon, és nem szólt semmit. Ez különös volt, mert a csirkesaláták eléggé beszédesek szoktak lenni. Nah mindegy. Mattenék beléptek. Elől Skylighting, majd Matten, Kakashi, Ginny, Sakura, Naruto, Luna, a legénység és végül Jack Napier aka Joker.
Miután helyetfoglaltak, mindenszem rájukszegeződött, kivéve a csirkesalátát, aki még mindig gondolataiba mélyedt.
- Megjött... - suttogta valaki.
- Mi történt vele?
- Nem tudom.. Mintha régen más lett volna.
- Teljesen más, de mégis hasonlít...
- Uraim... - szólalt meg a csirkesaláta melletti TV - Vázoljuk fel a helyzetet..
- Egy csapat kuku érkezett perccekkel ezelőtt a városba.. Valami hajóhoz jöttek.
- Valószínüleg kiszúrták a fegyverszállítmányt.
- Ez esetben végünk van uraim.
- Nem a fegyerek a fontosak.
Minden Sam Jokerre szegeződött. Jack felállt a helyéről, majd vigyorogva hozzákezdett:
- Tudják.. Kccchhh... a... balesetem.. Teljesen megváltoztatta az életem. Az életszemléletem megváltozott. Az a baj az EMO-kkal és... kcchhh... Kaulitzcal, hogy túl komolyan vesznek egyes dolgot... Kcchhihi... Ez... depresszióba süllyeszti szegényeket. És ilyenkor próbálnak olyan dolgokat tenni, mint... hihi.. például megölni magukat... ereket vágni... elfoglalni a világot... És erre csak egy megoldás van... - hirtelen lejjebb lankadt vigyora - Meg kell nevettetnünk ezeket a sz*rháziakat. - mondta majd visszaült a helyére.
- És mégis hogy gondolja ezt? - kérdezte az egyik fekete elvtárs. Mikor Joker szólásra nyitotta volna a száját, hirtelen a bejárat felől hangok jöttek.
- HÁ-HÁ-HÁ-HÁHÁHÁ, HOHO-HIHIHI-HAAA-HIHI-HÁÁ-HÁÁÁ! Attól tartok, rossz vicceim voltak!

Az árnyból egy kifestett szájú, feketére festett szemű fehér-púderezett arcú férfi lépett elő. Más volt mint Jack Napier, de mégis ugyanaz.

- EZT NEM HISZEM EL! EZ LEMÁSOLT ENGEM!! - kiáltotta Jack Joker.
- De... - csodálkozott Matten - akkor melyik az igazi?

Gordon és a társa még mindig a kocsiban ült. Az utóbbi még mindig a szendvicsét rágcsálta.
- Te Joe! - fordult oda először a felügyelő.
- Hmm?
- Kösz hogy nem árulsz be!
- Ugyanmár! Haverok vagyunk! - mosolygott vissza Joe.
Egy ideig még így ültek, amikoris Joe megszólalt.
- Kérek még rá egy kis ketchupot.
- Oké, oké, persze... - válaszolta Gordon, majd társa kiszállt a kocsiból.

Az árny még mindig figyelt. Bár mostmár másik háztetőn állt, és mást figyelt. Egy férfi szállt ki egy kocsiból, majd elindult, és balra befordult egy sikátorba, majd onnan ki egy boltba. Az árny elmosolyodott, majd szépen a sikátor egyik tetőjére kúszott.

*Most végre elkapjuk azokat az idiótákat és végre pihenhetek egy jót.* - gondolta Ferhuzunda, a kis kuku katona. Ferhuzunda a Hetes Kuku osztag egyik közkatonája volt. A Hetes Osztag azon osztagok közé tartozott, amelyeket Gothambe küldtek, hogy végre leszámoljanak a CLOWNS lázadócsoporttal.
- Hatvanas Osztag ti maradjatok itt! A többiek feljönnek a hajóra. - adta ki a parancsot az Őrmester, majd várták a hajót.

- Figyelj! Lehet hogy te voltál előbb, de miközben téged halottnak hittünk átvettem a vezetés.. Tanultam a hibáidból.
- HIBÁIMBÓL?
- Pontosan. Te folyton csak bohóckodtál, és csak ezzel lettél elfoglalva, és ezért haltál meg majdnem.
Erre láthatóan Jack nem tudott mit mondani, így a másik Joker folytatta:
- Én viszont már tanultam a hibáidból! Egy kissé komolyabban veszem az ügyet. Egy szabály nélküli világot akarok teremteni, és megölöm aki az utamba áll.
Jack leült. Miután Joker (Akit mostantól Új Jokernek is nevezünk majd) megigazította öltönyét, így szólt:
- Szóval emberek.. - majd összecsapta a tenyerét, és az asztalfőhöz állt - Azért gyűltünk ma itt össze, hogy megbeszéljük a teendőket. A terv első szakasza nemsokára meg is kezdődik... Pontosan... 10 perc múlva..

Joe, miután megkapta a Ketchupot, megköszönte szépen, majd visszaindult a kocsihoz, az előző útvonallal megegyezően. Mikor kb. a sikátor közepénél járt, a 8. lépésnél belelépett a csapdába, majd a lábánál fogva fejjel lefelé, üvölte, felhúzódott egy erkélyre, ahol már várta egy szarvas fekete rém.
- URAMISTEN!!

- Mondjátok meg nekem... Egy évvel ezelőtt, ezek a zsaruk és ügyvédek MIND elítélték az EMO-sokat. Mi történt? - nézett az egybegyűltekre Joker.
- Mégis mit ajánl? - kérdezett rá egy másodperccel később Kakashi.
- Ez nagyon egyszerű... Meg kell ölnünk Bill Kaulitzot!

- _Ho_l v_an _Ka_ul_it_z?! - kérdezte a rém hörögve.
- Kaulitz?! Milyen Kaulitz?
Joe hirtelen zuhanni kezdett a mélybe, majd visszalibegett a rémhez.

- Világ nevetésfoka, már lassan a nullát érinti. És ez egyedül a Kuku Birodalom hibája.
- Bill Kaulitzot Kukuk ezrei védik!! Mégis hogy akarja ezt megvalósítani?! - kérdezte Új Jokert a fekete testvér.
- Csak szépen lassacskán... Mindent a maga idejében.

- N_e h_az_ud_j!!
- Fogalmam sincs milyen Kaulitzról beszélsz! Anyám életére esküszöm!
- A _sa_já_to_dr_a e_sk_üd_j!! - és újjabb Bungie-Jumping!

Foklornitz őrmester megpillantotta a távolban a hajót.
- Ott van!! Fegyvereket készenléééétBE! 10 perc múlva itt a Hajó!

- Először egyenként legyilkoljuk, a világ összes EMO-s vezetőjét, majd tömeggyilkolások során kipusztítjuk a Kukukat és a Császár seregeit, végül pedig kiírtjuk az EMO zenekarokat. A végső cél... a Tokió Hotel!
Mattenék csak néztek. A terv lassú de halálos volt, és ezzel a Galaxis felszabadítását is jelenthette.

- _Ho_l v_an _Ka_ul_it_z?! - kérdezte a rém újra Joet, most már sokkal idegesebben.
- OKÉ!! Oké... Fogalmam sincs! Rádión tartjuk a kapcsolatot. Valószínüleg valahol egy másik bolygón van! - vonyította Joe.
A rém hörrgött egy sort, majd Joera szegezte a tekintetét, és azt mondta:
- O_ké. _Hi_sz_ek _ne_ke_d! - majd úgy tűnt indulni készül.
- Hé! Várj! Ki vagy te?

A hajó befutott, és a Kukuk felrontottak a hajóra élükön Foklornitzcel.
- Keressétek meg a fegyvereket, és hozzátok el őket!

- Na Ebből elég! - pattant fel Joker Napier a helyéről és egy pisztolyt szegezett társára, mire az is előkapott gyorsan egyet - Azt hiszed hogyha ilyen lassanként csináljuk nem figyelnek fel ránk.
- Éppen ez kell... hogy észrevegyenek! A Félelem irányítja őket.
- Ez hülyeség!
- Te mondod, hogy hülyeség, aki egy Templom tetején táncikált?!
- Elég! - csapott az asztalra Matten - Nem veszekednünk kéne, hanem... - a fiúban elakadt a lélegzet, amikor észrevette hogy az Új Joker feléjük fordítja a fegyver csövét.
BUMM!
Az egyik Pilóta holtan esett össze Matten mögött..
- ?!
Joker elmosolyodott:
- Itt vagdosta az ereit... Besúgó volt... - majd újra Jack felé fordult - Lehet hozzád egy kérdésem, Jack? - hirtelen Új Joker hangja hörgősség és ijesztővé vált:
- WHY SO SERIOUS?! (Miért ilyen komoly?!)

- Foklornitzel őrnagy!
A szólított megfordult. Ferhuzunda állt előtte.
- Mi az katona?
- Találtunk valamit!

A teremben mindenki a halottat nézte. Tudták hogy ezek a Jokerek nem semmi fickók.
- Uraim! Minden el lesz intézve! Sikerült felbérelnem az egyik legsikeresebb tömeggyilkost, Yagami Lightot, akit legtöbben csak Kiraként emlegetnek. Az ő segítségével fogjuk megölni az EMO vezetőket!

Foklornitzel Őrmester követte Ferhuzudát, aki bevezette őt a hajó hídjára. A hídon az egyik szekrényben egy széfet találtak. Foklornitzel odahívta a Kukukat akik a hajón tartózkodtak. Mindenki megnézte a széfet. Egy átlagos széf volt, melynek oldalára hanyagul, keresztbe vérpirossal írták:
Fegyverek

- Emberek! Egy kis csöndet kérnék! - csitította el Joker a CLOWNS tagjait.

A rém visszafordult, és Joera nézett:
- H_og_y k_i v_ag_yo_k?

- Nyissátok ki! - adta ki a parancsot Foklornitzel, mire a Kukuk nekiveselkedtek a széfnek.

Joker rá nézett az órájára, majd rámosolygott az egybegyűltekre:
- Egy kis figyelmet kérnék!

A kukuk kinyitották a széfet. A széfben egy bohócfejes doboz volt.
- Mi a fene ez?!

A rém újra Joehoz közeledett, egészen addig míg az teljesen az arcába nem nézett:
- É_n v_ag_yo_k...

Joker felemelte a kezét:
- És már itt is...

A bohóc kinyitotta a száját, és kacajban tört ki:
- KCHIHIHIHAHAHAHAHAAAA!!
- EZ CSAPDA!!!

- B_AT_MA_N!!

- JÖN!!

BUMM!!

A rém, aka Batman kitárta a köpenyét majd lerepült a háztetőről és eltűnt.
Joe hirtelen zuhanni kezdett, de ezúttal lent a föld előtt lelassított és elengedte.

A CLOWNS tagjai hatalmas robbanást hallottak, majd egy fénycsóvát láttak a kikötő felől. Joker összecsapta a tenyerét:
- Ezzel meg is volnánk!
Mindenki csak nézett a sminkes férfira, és tudták: Ővele le lehet győzni Kaulitzot. De ugyanakkor azt is tudták, ha Ő győzi le Kaulitzot, az jót nem jelenthet. Jack csak ült és nézett.
- Szóval uraim! Ott tartottam, hogy Yagami Light is velünk van. - egy 17 éves fiú emelkedett föl a helyéről. Szeme zsenialitást és kegyetlenséget tükrözött.
- Lightnak elég ismernie az áldozat arcát és nevét, és akár innen több mérföldre is képes valakit megölni, anélkül hogy elhagyná a helyiséget. Több ezer bűnözőt ölt már meg, és még nem sikerült elkapni.
- Igen.. - mondta nyugodt hangon Light - És ha ennek vége! Téged is megöllek!
- Majd ha megtudod nevemet kishaver! - röhögött a képébe Joker - Az ő segítségével számolunk le az EMO vezetőkkel.
- Ha ilyen jók a képességei, akkor miért nem öli meg most helyben Kaulitzot? - tudálékoskodott Sakura (ebben a postban még úgysem csinálta.
A kérdésre Light válaszolt:
- Azért mert Bill Kaulitz annyiszor operáltatta át magát, hogy a valódi arcát nem ismerem így nem tudom megölni.
Sakurát nagyon idegesítette, hogy megint meg tudták magyarázni a kérdését ezért, elbújt magában megsértődve.
- Akkor ennyi volt mára uraim! Ha bármit akarnak tőlem: Itt a névjegyem! - majd letett egy kártyát az asztalra, amely egy szimpla Piros Joker kártyalap volt. Majd míg mielőtt kiment volna, még az asztal végéhez intett:
- Csá, csirkesaláta!
- Csőváz Joker!
Azzal az kihátrált.

Joe visszament a kocsiba:
- Nah mi tartott ilyen sokáig?
Joe nem szólt egy büdös szót sem.
- Láttad azt a nagy fénycsóvát a távolban?! A tengeren robbant fel valami...
- ...
- Mibajod van? Rémet láttál?
- Ja!
- Na mindegy! Húzzunk megnézni mi történt! - mondta Gordon, majd elindította a kocsit, és elment a hajóhoz, amely most már átváltozott egy hullaházzá.
Azóta Joe nem vágta többet az ereit, kimosta hajából a festéket, a zsírt és a balzsamot, nem számolt be többet a Császárnak semmiről, új életet kezdett, és végül Gotham második legjobb rendőre lett, Gordon után.

Ryuk hangtalanul figyelte az eseményeket, majd miután Joker elhagyta a helyiséget, odaszólt Lightnak.
- Hé Light! Ez kezd izgalmasabb lenni mint az az L elleni harc.
- Ha neked ez a véleményed Ryuk... De ha megkérhetlek ne hajolj hozzám, mert Shinigami létedre elég büdös a szád, és vissza kéne tunkolnod a hasadba azt a két fehér kezet ami kiáll onnan, mert kezd nagyon irritáló lenni, hogy folyton beint nekem onnan!
- Bocsi Light! - mondta a Shinigami, majd visszatunkolta a két középső ujját mutató fehér kezet a pocakjába...

[Matten]

Egy ház tetején sötét alak állt. Magasan volt, de nem szédült. Aki észrevette, csodálattal figyelte, hogy nem érdekli semmi, és nem zavarja semmi, csak állt kilométerekre a talajtól. A probléma csak az volt, hogy nem látta senki. Igazából ez nem is volt probléma, mert az alak nem szerette, ha figyelik. Õ volt a Sötét Lovag, az önbíráskodó hõs, aki a város megmentésére szentelte az életét, és ezért bármit megtesz, bármilyen eszközhöz kell folyamodnia. Egy valamit nem tudott. HOGY IGENIS FIGYELIK ÕT!! Méghozzá Kamerával! De szerintem erre már ti is rájöttetek, különben honnan is tudnátok, hogy õ most éppen egy háztetõn áll és várakozik. Igen bizony várakozik. A keze az egyik füle alá volt téve. Két füle is volt neki. De nem olyan füle mint neked vagy nekem. Hegyes, felálló füle volt, és fekete akár a korom. Az állát, és az orra alatti részt leszámítva Mindene fekete volt. Fekete páncél volt rajta, sárga öve, azon fekete mûszerek. De az öve is beleolvadt a sötétségbe, akárcsak õ. Mert éjszaka volt, sötét és kékes éjszaka. Semmi nem látszott a Sötét Lovagból, csak a két hegyes füle a hold fényében- Félelmetes látványt nyújtott. Aki félt az éjszakai állatoktól és a vámpíroktól, jelenleg mind vécén van. De ez nem érdekelte az árnyat. Õt csak egy valami érdekelte. De azt csak úgy tudhatta meg, ha figyel a fülhallgatójára.

A kerületben helyenként koromfekete autók álltak. Volt ott szürke, piros, zöld autó, de azokat most magasról letojjuk, mert azok nem érdekesek. Pontosan ugyanúgy tojjuk le, mint az egyik kocsit az a galamb, amely most repült el a Wall Street 95 szám teteje fölött.
- Ezek a rohadt madarak – mondta az egyik bohóc a kocsi belsejében – Folyton összerondítják a kocsijainkat.
- Nyugi – felelte egy másik – Ez a kocsi korom fekete. Nem látszik meg rajta.
- Te idióta! – vágta fejbe társát a bohóc. A maszkon egy dühös arc volt, ami nem nagyon illett egy bohócmaszkhoz, de ezek a bohócok csak így tudták egymást megkülönböztetni. Ugyanis igazából nem voltak bohócok, csak bohócmaszkot hordtak – A Galambszar fehér, és az igenis látszik egy fekete kocsin!
- Jóvanna! Ne húzd fel magad! – állította le nyugodtan a társa. Ez illett is hozzá, ugyanis a bohóc a maszkján elég nyugodt arckifejezést ábrázolt.
- Te meg kussolj be légy szíves, jó? Mikor jeleznek már...
- Nyugi! Ne türelmetlenkedj. Az Erõ Útjai kifürkészhetetlenek.
- Jajj! Ne gyere nekem megint az Erõvel, mert esküszöm lelõlek. És különben is, az a fórum egy rakat szar, szal, ha kimondod a nevét...
A következõ pillanatban, jött néhány biztonsági õr, levették a pasasról a maszkot, és kidobták a stúdióból. Megszólalt egy hangos hang, amely hamár hang volt, csak hangos lehetett, ugyanis ki hallott már hangtalan hangot:
- Joe! Szállj be helyette!
Joe eljött a díszletektõl, felvette a maszkot, majd beült a kocsiba.
- Rendben emberek! Mindenki a helyére! – ordította a copfos, sárga szemüveges, állszakállas pasas, akitõl mindenki annyira félt, hogy csak „rendezõ úrnak” hívták – Éééés... FOROG!
- Mikor jeleznek már...
- Nyugi... Ne türelmetlenkedj. Az Erõ Útjai kifürkészhetetlenek.
- Jajj ne gyere nekem már megint ezzel az „Erõvel”, mert esküszöm lelõlek! Ha olyan hatalmas ez az Erõ, akkor miért történt mindez?
- Csak ismétlem magam: Az Erõ Útjai kifürkészhetetlenek.
- Jóvan, mondj amit akarsz.. De most Csend! Itt a jel.

- Az utolsó Nappalos is elment! – szólalt meg a fülhallgatóban egy öreg hang. Az árny letette a kezét, és elkezdett visszaszámolni. 10... 9... 8... 7... 6... 5... 4... 3... 2... 1... Indulás!
A Sötét Lovag lehajtotta a fejét, majd rezzenéstelen arccal leugrott a tetõrõl. Nem telt bele egy másodpercbe, a zuhanás közben megfogta kesztyûjével a köpenyét, ami megkeményedett és kilökte az árny két kezét oldalra, így a köpeny kiterült, és az árny óriás denevérként repült Gotham házai fölött, és íme megmutatta teljes valóját, hogy õ a Batman!
A Batman, lassan a Gothami börtön felé repült, majd nagy erõfeszítéssel összehúzta a köpenyt és betört az egyik ablakon. Az éjszakai õröket amelyek a helységben álltak szétverte. Azok lõttek rá, de a golyók nem fogtak a páncélján. Miután elvert két õrt, gyorsan elõvette a szigonypisztolyát, fellõtte egy gerendára, majd eltûnt Az õrök szeme elõl.

A sarkon hirtelen megjelent egy fekete Opel Astral Classic. Majd rögtön utána öt fekete kocsi. Andy Milman éppen egy szendvicset majszolva ment el a Börtön elõtt, és látta amint megjelenik a Hat kocsi. Andy Milman régóta élt itt, és tudta, hogyha fekete kocsik jelennek meg a láthatáron, jobb elhúzni a csíkot. De Andy Milman nem volt egy okos ember, tehát csak annyi történt, hogy megállt egy harapás közben...
A kocsik lassan jöttek, majd hamarosan, a börtön ajtaja elõtt megálltak. Minden kocsiból 5-5 Bohócmaszkos pasas szállt ki, kivéve a két középsõbõl, mert azokból csak 4-4, és egy eltorzult arcú vigyorgó pasas, és egy arcfestékes sebhelyes arcú hapi szállt ki. Andy Milman egyre gyorsabban kezdett enni. A sebhelyes intett három bohócnak, akik belenyúltak a saját kocsijuk csomagtartójába, és mindegyik hozott három-három TNT-t. Andy Milman megindult a sarok felé. Az arcfestékes újra intett és mind a három bohóc odapakolta az ajtó elé a dinamitokat. Andy Milman megszaporázta a lépteit. A sebhelyes elvigyorodott, a vörös sminkje széthúzódott, majd elkiáltotta magát:
- Oké! Robbantsátok!
A bohócok meggyújtották a kanócokat, majd hátrébb mentek. Andy Milman befordult a sarkon és izomból elkezdett sprintelni.

Joe Publik biztonsági õr, nem kedvelte a munkáját, fõleg amióta a Birodalom fennhatósága alá kerültek.
Állandóan olyan gyerekkel volt körülvéve, akik folyton siránkoztak a világfájdalmuk miatt, és több vér folyt belõlük mint a Rambó áldozataiból. Ezért is kérte Joe azonnali lefokozását éjjeli õrré, akinek nem volt más dolga, mint egyedül nézni a kamerák felvett képeit, és édességet zabálni. Joe egy hét alatt 3 kilót hízott. Nehezen hízó fajta volt. És anorexiás. Szóval jól jött neki a munka.
Joe éppen feltekintett az újságból amit olvasott. Az egyik Kameraképen furcsa dolog történt. Hirtelen egy furcsa árny jelent meg a képernyõn. Beterített három õrt, majd ahogy jött, el is tûnt, és a három õr eszméletlenül terült el a földön. A többi arcán félelem ült, kezükben reszketett a fegyver. Az egyik elõkapott egy Gilette pengét és izgalmában a dolgát akarta csinálni, de az egyik józan társa leállította. Mindezt Joe hang nélkül látta, majd a többi képernyõt fürkészte, hátha feltûnik az árny, de nem látta sehol. Joe újra hátradõlt a székében, és újra a kávéjához nyúlt volna, de hátulról egy robbanás söpörte széjjel az egész berendezést, és Joet.
Joe Publik utolsó gondolata az volt hogy mi a jó p***áért tették a megfigyelõt a bejárathoz...

A berobbantott ajtón egy halom Bohóc tört be, és el kezdtek lövöldözni a megérkezõ õrökre. Óriási tûzcsata tört ki. Bohócok és biztonságiak egyaránt estek el az ütközetben, de végül az õrök megfutamodtak, és mindent elborított a füst. Néhány bohóc a menekülõk nyomába eredt, a többiek meg ott maradtak a bejáratnál, hogy felmérték a terepet és megszámlálják az elesetteket. Az egyik éppen félrerúgott egy maszkot, amikor hirtelen mindenki a vállához tette a fegyverét, és egy sorba álltak az ajtó két oldalán. Hirtelen belépett az ajtón a Joker. Arcáról semmit nem lehetett leolvasni, lila zakója vége a háta mögött lebegett. Néha csámcsogott egyet-kettõt és meg-megnyalogatta szája szélét. Szétnézett, hogy szemügyre vegye a halottakat, aztán felnézett. Arca érdektelenséget mutatott, és elindult beljebb az épületbe, a bohócai meg utána.

A kis teremben egy elég ódivatú ruhájú szakállas tömzsi emberke állt az EMO-s biztonsági õrök között. Kezében egy kopottas könyv reszketett. Igazából a keze reszketett, ugyanis nagyon félt az árnytól, amely láthatóan megölte két társát. Az elõbb eltûnt, de félt, hogy újra visszajön, és ezúttal õt is kinyírja, és akkor vége lesz mint a botnak. Átnézte mit írt eddig:
„Anyám halála óta most is szorít a gyász. Igaz, hogy már 50 éves vagyok, és még mindig folyamatosan tegelek, de hiányzik az anyám. Ez már kezd elviselhetetlen. Az egyik haverom Bálint, folyton azt hajtogatja, hogy valami Mória ura, és halhatatlan. Mondtam neki, hogy hogyha nem fogja be a pofáját leverem... Erre menekülõre fogta és azt mondta: megy a vécére. Ami ezután történt az mindent fölülmúlt. Mégcsak nemrég jöttem Gothambe biztonsági õrnek, de alig telt már el az ötödik nap, november tizedikén, a Feketepatak völgyében (a kishaver néha hajlamos volt bizonyos helyiségeknek, speciel mellékhelyiségnek cifra neveket adni) elesett Mória ura Balin (sokszor kifelejtette az ékezeteket, és néhány betût). Egyedül ment ki, hogy belenézzen a Tükörtóba (a vécé csapja). Egy ork lõtte le egy fa mögül (nem tudta kivenni az alakot, így orkként írta le) Az orkot levágtuk volna, de hirtelen eltûnt. Hirtelen egyik társamnak megfájdult a háta, és azt hittük aranyere van vagy ilyesmi. Megnéztük, de nem találtunk nála mást mint Jointot.” – ezeket most írta le, mert egy perce történt a dolog. Hirtelen monoton zajt kezdett hallani a háta mögül – „Kiderítettük, hogy Johnnynak csak Ezüstere van, szóval nem aggódtunk. Hirtelen zaj szólalt meg. Parázom. Csend lett egy kis idõre, de keletrõl, az Ezüstértõl egyre hangosabban hallottuk a zörejeket. Aztán észak felõl. Megszorítottam a fegyverem, és ezt a naplót is. Azt hiszem többen vannak, újabbak, sokan. Azt hiszem menekülnünk kéne.”
- Sztáin! Mire vársz?! Fogd Johnnyt is gyere utánam. Kiutat kell találnunk innen! – kiáltotta utána Tóni, aki már el is kezdett futni, annyira berezelt az ismeretlen árnytól, amely elragadta Bálintot és Fredet. Felkapta a hátára Johnnyt és elkezdett futni, tovább írogatva kiskönyvébe. A hang több helyrõl szólt, de ezt csak mi tudtuk, hogy Hans Zimmer mûve volt semmi más. Sztáin, a tömzsi továbbra is írogatott a naplóba, de egyre rendetlenebbül, a rohanástól és a félelemtõl. Annyira félt, hogy erõt vett rajta a pesszimizmus:
„Tudom hogy nem fog sikerülni. Az ork, vagy akármi el fog minket kapni. Nem segítenek a fegyverek! Meghalunk mind! Egyre több szobán vágunk át, de tudom, hogy az árnyék ezt akarja. Átrohanunk a hídon, de tudom, hogy õk ellepik, amint átmegyünk rajta. Akárcsak a szobákat. Nincs visszaút... elkapnak. Johnny az Ezüsteres fickó egyre jobban nyomja a hátam. Nem bírom sokáig. Megállunk egy kék szobában, és a kaput eltorlaszoljuk. Így sokáig tarthatjuk, gondoljuk, de a hang már felettünk van. Talán már az elõttünk lévõ szobából is jön. Nem térhetünk ki elõle, tudom, de elkeseredetten küzdünk. Rettenetes a zaj. Néhol hörgést vélek hallani. Érzem már mien lehet az igazi szenvedés, amit csak a Birodalom tábornokai ismernek.
Nem tudunk kimenni. Nem tudunk kimenni.” – ezt véletlenül kétszer írta annyira izgult – „Elfoglalták a Hidat és a Második Csarnokot is. Ott esett el Frár és Lóni és Náli.” – Sztáin annyira izgult, hogy egyes szavakat kétszer írt le, a három nevet is hibásan. Frárnak nem tudta a nevét, csak kitalált valamit, Lóni Tóni volt, Náli meg Neil. Mindhárman megbotlottak (Frár a Második Csarnokban, Tóni és Neil a hídon. Sztáin annyira be volt tojva, hogy otthagyta õket, és csak futott tovább. – „Ezt Kurvára nem hiszem el! Még csak öt napja jöttem ide, és máris ilyen szörnyûségeket kell átélnem. Bászki! Ha ennek vége elhúzok innen a picsába! Lassan elõrébb futunk én, Johnny és Jack, amikor hirtelen meg kell állnunk egy szobában, ahol egy óriási tócsa volt. Olyan nagy volt mint egy tó. A végén pár pillanatra megjelenik egy denevérfajta alak. Teljesen Beszartam. Eltûnik. A tó a nyugati kapunál egészen a falig duzzadt. A tó Õre elragadta Óint (itt Jointot akart írni, ami Johnnyra utalt a hátán, aki hirtelen eltûnt a hátáról) Nem tudunk kijutni.. Eljött a vég!” – Sztáin már hisztérikusan írt, de leírta amit a legjobban parázott – „Dobok, dobok a mélyben...”
A következõ pillanatban Jack hisztérikusan kirántotta Sztáin kezébõl a naplót, és ráordított:
- NE ÍROGASS HANEM INKÁBB CSINÁLJ VALAMIT!!
Jack lekúrta a földre a könyvet, és hisztérikusan taposni kezdett rá:
- A BÜDÖS PICSÁBA! A BÜDÖS PICSÁBAAA!!! – felvette a megtépázott füzetet, és kidobta az ablakon. A könyvet késõbb Gandalf a nagy varázsló 2 ember, valami tünde, és egy szakállas törpe, és 4 még nála is kisebb szõröslábú hobbit találta meg, igaz õk csak az olvasmány maradványait találták meg.
Sztáin már éppen nekiugrott volna dühében Jacknek, de hirtelen Jack eltûnt. A dob egyre hangosabban szólt. Sztáin megmarkolta a fegyverét, és üvölteni kezdett:
- HOL VAAGY?!
- Itt! – szólalt meg egy hörgõ hang a háta mögül. Sztáin megfordult és ott volt mögötte a szörny akirõl egyébként már annyit hallott. A Batman!
Sztáint két erõs kar ragadta meg, majd felhúzta magával egy gerendára, ahol felemelte a nyakánál fogva:
- HOL VAN GARCIA POLGÁRMESTER?! - kérdezte hörögve Batman.
- Szent Isten... – suttogta kimeredt szemmel Sztáin.
- HOL VAN?!
- Kérem... Kérem ne öljön meg!
- VÁLASZOLJ!!
- Rehendben vahaaan! – sírta el magát Sztáin – Elmondom.. 6. emelet, 8. titkos börtön, a folyosó végén jobbra!
A Batman gyomorszájba verte, amitõl a tömzsi elájult, majd odadobta a társai közé.
- Alfred! Maradjunk kapcsolatban! Elindulok Garcia felé... – a Sötét Lovag kitörte a legközelebbi ablakot, majd elkezdett felmászni a 6. emeletre.

John Maddermi elõtt kinyílt a lift ajtaja. A férfi bohócmaszkot hordott. A maszk egy vigyorgó fejet ábrázolt. Végig ment a folyosón, majd befordult jobbra, ennél a folyosónál meg balra, és már be is ért a terembe amit keresett. A teremben három bohócot vett észre, és a fõnököt, amint egy EMO-s biztonsági õr fejét fogja, szájába egy kést nyomva, egyre kijjebb és kijjebb. John Meddermi leadta a jelentését:
- Anthony Garcia polgármester nincsen egyik cellában sem, fõnök.
A Joker, mert õ volt a fõnök, bólintott, majd az EMO felé fordult. Hangja halk volt, de félelmetes, arca pedig kérdõ tekintetet vett fel:
- Hova rejtettétek a polgármestert. El fogod nekem mondani!
- Ezzel akarsz engem fenyegetni? – kérdezte gúnyosan az õr – Nekem megváltás a halál, ebbõl a nyomorult világból...
- Oh, ugyan már – mosolyodott el Joker. Hangja továbbra is hízelgõ volt – Azt hiszed egy ilyet, mint te, csak úgy megölök? – elkezdte az EMO szájában feszíteni a kést jobbra – Ennél sokkal rosszabbat tudok tenni veled – felsóhajtott – Nem értem.. Ti, öh.. EMO-sok.. Mit élveztek annyira a világfájdalmatokban. Mindenben a logikát nézitek, a világot meg lenézitek. Mindennek a rossz oldalát veszitek észre, és fürdõztök a saját véretekben... Az ilyenektõl mint te ugyanazt szoktam kérdezni – hangja megváltozott, félelmetessé vált – Miért vagytok ennyire Komolyak?! Mi a jó nektek ebben?! A világ vicces! A világ egy vicc! MIÉRT VAGYTOK KOMOLYAK?! – visszaváltott hízelgõ hangnembe – Szóval.. Két lehetõséged van... Vagy elmondod nekem hol van Garcia, és talán szabadon távozhatsz, vaaaagy... – még erõsebben húzta a késsel szegény gyerek száját. A Joker megnyalta szája két szélét, majd elvigyorodott – vagy kaphatsz te is egy ilyen szép kis mosolyt az arcocskádra.
Az EMO-s szeme elkerekedett. Tudta, hogy ezzel a pasassal nem lehet packázni. Õ ölte meg Foklornitzot, egy egész Kuku osztagot, és a Red Eyes együttes tagjait. És most õ következik. A szájában eleredt egy kis vér, és õ azt nyögte:
- A... polgármester nincs itt... Ez egy városi börtön. Itt csak bûnözõk vannak...
Joker ránézett Johnra, és kuncogva azt kérdezte tõle:
- Vajon miért ilyen Komoly?
Elkezdte húzni az õr szájában a pengét, aki hisztérikusan üvöltötte:
- 6. emelet, 8. titkos börtön, a folyosó végén jobbra! 6. emelet, 8. titkos börtön, a folyosó végén jobbra!!
Joker grimaszolt egyet az arcába, majd a szája mindkét oldalát szétvágta.
- Gkh!
Az EMO lenyelte a vért, és fulladozni kezdett. A Joker ellökte magától, és az holtan terült el a földön. Joker az emberei felé fordult:
- Hallottátok mit mondott! Irány a 6. emelet! Indulás! Indulás!
John Madderin elindult társaival a fõnök után, és közben azt gondolta:
*Ez a Joker fickó tényleg olyan õrült, ahogyan mondják.*

- MONDD EL GARCIA!! HOL VAN KAULITZ?! - üvöltötte a Batman magából kikelve, rárivallva a volt polgármesterre.
- Nem tudom! – válaszolta a polgármester, de annyira nem félt, mint mások szoktak. Ezt a Batman is észrevette, de annyiban hagyta, mert igazából ennek a férfinak õ segíteni akart – csak egyszer beszéltünk! Akkor se személyesen!
- DE CSAK EMLÍTETTE!! VAGY LENYOMOZTATTAD!! Õ A GÓRÉ NEM?!
- De nem tudoooom! Nem tudtuk lenyomozni, pár nap múlva meg egy halom furcsakülsejû pasas érkezett, lelõtték az õrséget, engem meg bezártak!
- Nem ajánlatos minket átverni polgármester úr... Ugyanis mi ki is nyírjuk önt ha kell! Hehe! – szólalt meg egy hang kívülrõl.
- TE! – fordult oda a Sötét Lovag. Garcia arcára most már igazi rémület ült ki, amit megpillantotta emberei között a felfegyverkezett Jokert.
- Amint látod! – hajolt meg színpadiasan a szuperbûnözõ – És azt is láthatod, hogy kitörõben van a Tökéletes Káosz!
A következõ pillanatban már a Denevérember kitörte a rácsot, és neki rontott a bohócoknak. Érdekes csetepaté kezdõdött, ahol a Joker leginkább csak vihogott, mint harcolt. A piszkos munkát bohócaira hagyta. Ám a bohócok nem igazán bírtak az õrülttel (várjunk, most ki is az õrült??) ezért a Joker betuszkolt mindenkit a cellába, majd bezárta magukat, majd nyugtatólag lengette a kezét.
- Oké... Oké! Nyugalom! Ugyanazért jöttünk, ugyanaz a célunk! Beszéljük meg a dolgokat.
A Batman lenyugodni látszott, Garcia meg a sarokba húzódott, hogy minél távolabb legyen mind a kettõtõl.
- Mit akarsz itt Joker?
- Garciáért jöttem... Meg kell tudnom tõle Kaulitz búvóhelyét, hogy véget vessek ennek.
- Mit akarsz Kaulitztól?
- Ez mind nagyon egyszerû! Meg akarom Ölni! A világnak élvezetesnek kell lennie, és míg ez a.. Búskomor herceg a trónon marad... Mindenki a világvégét várja. Sehol sincs Káosz! Mindenki elbújik a saját kis árnyékában. Azt hiszik ez így van rendjén. De Én tudom az igazságot. Ez így egyáltalán nincs rendjén. Lassanként... felemésztik magukat...
- Mit érdekel ez téged?! Te embereket gyilkolsz a saját szórakozásodra!
- Egyrészt ez nem így van! Másrészt a diktatúra az ami idegesít. Nem vihoghatok a szabad ég alatt, mert elhurcolnak! – a Joker gyorsan mondta ezt a mondatot, színlelt ijedtséggel – Nézz csak Garciára! – mutatott a polgármesterre – Gotham leginkább elfogadott polgármestere, és nézd hova jutott. Holnap visznek, mi Garcia? – kacsintott a férfira, de az nem viszonozta.
- Szerintem Te sem bírod ezt – fordult vissza a Joker a sötét lovaghoz – Ugyanazok a céljaink... Társulnunk kéne...
- Te egy Õrült vagy, aki kedvtelésbõl öldököl... Veled nem társulok!
- Pedig kénytelen leszel... Egyedül nem mész semmire ezek ellen. Több millióan vannak, és fegyveresek. Ez a te képességeidet is meghaladja megvannak a határaid!
- Nekem nincsenek határaim!
- De vannak, és ezt ideje lenne elfogadnod. Ha túl kemény a ruhád gondjaid vannak, ha túl vékony gondjaid vannak. De velünk együtt elérhetnénk az egyetlen célt. Nekem sincs sok kedvem hozzá, de a történtek megkívánják a kellõ eszközöket...
A Batman elgondolkodott. Olyan két percig nem is történt semmi, csak a Batman gondolkodott és a Joker csámcsogott. Majd hirtelen megszólalt a Sötétség Lovagja:
- Nem... Megmondtam! Nem társulok veled! Megtalálom nélküled is Kaulitzot, akár téged megelõzve is, de nem társulok.
- Oké... – vetette oda csolódott hanggal a Joker – Állok elébe a kihívásnak!
Joker és Batman azzal megkötötték a Pofogadást. A Pofogadás lényege az volt, hogy a nyertes lekeverhet egy b*szottnagy pofont a másik félnek, úgy hogy az nem üthet vissza. Miután ezt elrendezték a Jokeren volt a sor, hogy kivallassa Garciát. Megfogta a nyakánál, majd belevigyorgott a képébe:
- Helloooo Polgármester úr... Nem szeretné véletlenül elcsiripelni nekünk – ellengedte a férfi felett a kezét – hol rejtõzik Kaulitz?
- M-mondtam már, h-hogy n-nem tudom...
- Hmm... Rossz válasz... Megkérdezem még egyszer...
A Joker már kezdett volna bekeményíteni, amikor hirtelen egy ismerõs hang csendült fel a rács mögül.
- Nem fog mondani semmit!
- Hmm? – pillantott fel a szuperbûnözõ. A Batman is odavetette a pillantását. Már õ is ismerte a hangot.
A sötétben nem látszott semmi. Halk kortyolgatás hallatszott.
- Nem fog mondani semmit!
Az alak körvonalazódni kezdett, majd kilépett a holdvilágra. Tekintetébõl lehetetlen volt bármit is kiolvasni. Mindegyikbõl. A férfi vicsorgott, de csak egyik oldalon. A fél arca teljesen össze volt roncsolódva. Olyan volt, mint egy koponya odaégett hússal bevonva. A jobb oldalán (a roncsolódott oldalán) a szeme szemöldök nélkül gurgulázott, és a füle hiányzott. Ellenben a bal oldala teljesen ép volt. Szõke haja volt, seggálla (legalábbis az egyik fele megvolt), és hûvös tekintete. A férfi odavicsorgott immár baloldalával is, majd hátradobta a feles poharat, amely széttört a hideg kövön:
- Nem mond semmit, mert nem tudja.. Bill Kaulitz ugyanis nincsen a Földön!
A Joker elvigyorodott, a Batman meg elkerekedett szemmel nézett a férfira. Végül Garcia polgármester szólalt meg:
- Harvey?... Harvey Dent?!

[Matten]

Sakura még mindig nem tudta mi az istent keres itt. Most nyugodtan tengethetné életveszélyes életét (höhö) isten háta mögötti kis bolygóján nyugodtan, ehelyett itt áll a Kuku Birodalom epicentrumában, egy büdös bolygó büdös városának büdös börtöne elõtt egy büdös bohócmaszkban néhány õrült nyomorék vitatkozását hallgatva, egy olyan háború miatt amihez neki semmi köze. Egyet tudott: Ha ennek vége, kinyírja Mattent. Az egész amiatt a kis kölyök miatt van. Amióta az megérkezett a Chikyuura csak rossz történt. Elõször valami Ithorról pappolt, meg valami háborúról. Aztán kijelentette, hogy az egész élete valami sorozat forgatása, és õ egy kitalált személy. Aztán azt mondta vérrel volt egy falra írva, hogy 80 napjuk van megmenteni a Galaxist. Sakura szart a Galaxisra. De Tsunade ragaszkodott hozzá, hogy velük menjen. Erre itt kötött ki, mert azok az idióták itt felejtették, és most tarthat ezzel a kisminkelt maffiozóval. Sakurának elege volt az egészbõl. Amint az égettfejû odalépett, bevonult egy sarokba, és a körmét kezdte reszelni…
- Oh hello, Harvey! Úgy Örülök nektek! Mindkettõtöknek!
Harvey ráfogta a pisztolyt a bohócra:
- Kussolj Joker! Veled még van elszámolni valóm!
- Tõlem rejtetgetheted kettõs éneid. Nekem tök nyolc!
- Harvey? Hogyhogy te…?
- Élek? Hát ha átvesszük: Túléltem, hogy leégett a fél arcom, hála egy mániákusnak, aki ugyanezzel a merénylettel kicsinálta a csajomat; túléltem, hogy ugyanez a pöcs fel akart robbantani egy kórházzal együtt; túléltem sebesülés nélkül, hogy felborultam egy kocsival, szóval 2 emelet zuhanás nehogymár végezzen velem.
Azt mindenki elismerte, hogy van ebben valami.
- És minek köszönhetjük látogatásotokat? – vihogott tovább Joker.
- Csak hogy tudjátok, magasról szarok rátok. De azt nem hagyhatom, hogy bármi idiótaságot csináljatok. Mégha ez a specialításotok is.
Batman inkább visszatért volna már az eredeti témához, amiért itt összegyûltek. Harveyval jelenleg nem hitte, hogy jó viszonyban vannak, ugyanis legutóbbi találkozásukkor lelökte õt arról a házról, ahol mindkettejük barátnõje meghalt. Ezt nem hitte, hogy Harvey jó néven vette, de feltette a kérdését:
- Hogy érted, hogy Bill nincs itt.
- Bill Kaulitz nem tartózkodik a bolygón ténylegesen. Mi csak egy kis része vagyunk a Galaxisban. A Galaxis kormányzását egy tõlünk nem olyan messze lévõ bolygóról végzik, amelyet Coruscantnak neveznek. Onnan irányítják a Birodalmat. Ez csak az EMO-k fõ székhelye.
Egy másik bolygó. Na ez nem jutott volna se Joker se Batman eszébe sem. Pedig Batmannek még mondta is Gordon társa, de igazából annak a csávesznek nem nagyon hitt. Nem volt idõ azon tanakodni, hogy honnan tudja mindezt KétArc, mert most inkább mindenki azon gondolkodott, hogy mégis hogyan jöjjenek el a bolygóról.
Batman a Batcave-ben Alfreddal tudna csinálni egy ûrhajót, megfelelõ alkatrészekbõl. Csak az pénzbe fog kerülni. Sok-sok pénzbe. Az Uralkodó biztos adna Bruce Waynenek pénzt, és már van olyan fejlett a Vállalat technológiája, hogy elõ legyen képes állítani.
- Azt meg szerintem ti is tudjátok, hogy Dr Crane nem sokkal ezelõtt elhagyta a várost.
A Joker bólintott. Nem nagyon érdekelte mi történik a hapival, ugyanis nem nagyon szívlelte. Nem mintha bárki is szívlelte volna a maffiában.
Harvey feldobta újra a pénzét.
- Dr Crane két hete eltûnt. Legutóbb egy Colorádói kisvárosban észlelték, majd eltûnt a bolygóról. Többet senki sem látta.
Bruce emlékezett Cranere.
Ami azt illeti Bruce nem emlékezett Cranere. A névrõl egy Tesco-szatyor jutott eszébe, ki tudja miért…
Joker tudta ki az a Crane. A Maffiában mindenki utálta õt. Folyamatosan diagnózisokat elkotott mindenkirõl, és halálra ideegesített mindenkit bénázásaival. Egy igazi csicska volt, ezért a nagymenõk sosem értesítették õt semmirõl, így mindig csak a többiek után kullogott. Késõbb kiderült, hogy elkezdett a Kuku Birodalomnak kémkedni, ezért kitették a szûrét, így azóta nem látták. Jokernek elképzelése sem volt, mi haszna lehet belõle a Birodalomnak.
Sakura senkirõl nem tudta kicsoda, így róla nem beszélünk.
A sokakban megfogalmazódó Új kérdést Harvey ismét megválaszolta:
- Dr. Crane a Kuku Birodalom második legnagyobb és leglényegesebb tudósa lett. Szörnyû és förtelmes kísérleteinek érdekében bármire képes. Mondhatom – köhintett Harvey elegánsan – eléggé undorító egy ember.
Pénzcsörgés hallatszott újfent.
- Mégis Honnan vagy ilyen tájékozott, Harvey?
- A forrás maradjon az én titkom. Elég legyen annyi, hogy rövid számüzetésemben olyan dolgokra jöttem rá, amelyekre ti egész életetekben nem fogtok. És tudjátok miért nem? – az érme ismét a levegõben tartózkodott – Mert szarok vagytok. Méghozzá Idióta Szarok. Annyira fertelmesen szánalmasak hogy leírás sincs rátok.
A teremben mindenki Harveyra nézett kimeredt szemmel.
- Mindenki azt fogja kapni amit megérdemel.
Fél perc elmultával Harvey nem volt sehol. Sakurával együtt, de õt senki sem érdekelte.
Hosszú csend. Csak azért van hosszú csend, mert szegény írónak nem jut eszébe semmi. A csendet Batman törte meg.
- Elviszem Garciát. Messze. Ha meg akartok állítani, tessék.
- Jó, nem érdekel senkit… Ez az idióta nem tud semmit, ilyenekkel nem foglalkozom. Megölni úgyse hagynád.. Úgyhogy… - Garcia halálra váltan nézett.
- Meg sem próbálsz ölni?
- Jah, Dehogynem! Lõjétek le!
Az összes bohóc szinte egyszerre kezdett lõni a Batmanre, majd ugyanebben a pillanatban, egy csapat Kuku bukkant fel az ajtóban egy Fekete-Ibolyakékcsíkos hajú bõrdzsekis emberrel egyetemben, majd lézertüzet bocsátottak a bent tartózkodókra. Batman kiugrott Garciával az épületbõl, majd elrepült volna a Batpod felé, amikor egy csapat kuku kilõtte a köpenyét. Eközben Joker és az emberei, végig verekedték magukat egy csapat kukun majd a folyosókon keresztül a kijárat felé vették az irányt. A következõ csapat kuku már felkészülten lelte õket. A bohócok lelõtték és leütötték a katonákat, majd Joker lépkedett keresztül az arcukon.
Eközben a Sötét Lovag lezuhant, de szerencsére csak Garcia lába tört el, semmi fontos. Bruce felkapta a hátára az elalélt volt polgármestert, majd elindult arra amerre a Batpod volt fellelhetõ.
- Csomagtartó nyit! – mondta egy kis mikrofonba, majd a Batpod egy icipici kis csomagtartója kinyilt, majd belegyömöszölte Garciát, és elindult. A lövésekre és a hangokra a rendõrség is felébredt, majd a Batpod után eredtek.
Jokerék közben kiértek az épületbõl, még az ajtóból visszafordulva lelõtték a maradék kukut, akiknek a páncélja sajnos csak lézer ellen jó, sima golyó ellen nem ér semmit, majd elõre szegezték fegyverüket, de örömmel látták a Batman elhordta az összes zsarút.
- Úgy tûnik a denevérek is jók valamire – motyogott Joker, majd intett a bandája maradékának, hogy szálljanak a kocsikba és hagyják el a területet. Már tudta hogy mit kell tennie. Az elsõ teendõ: Szerezni egy ûrutazásra alkalmas eszközt. Ilyeneket viszont csak egy csapatot ismert a CLOWNS-ban. Õk viszont egy Dzsungelben tartózkodtak az isten háta mögött. Joker megnyalta a szája szélét, majd gonoszul vihogni kezdett. Már tudta mit kell tennie, és hova kell mennie.