Valahol a Dzsungelben

[Matten]

*Úgy látszik sosem fogok elszabadulni errõl a rohadt bolygóról...* - gondolta Matten, de valószínüleg a többiek is ezt gondolták. ezúttal nem voltak annyian.
Matten, Skylighting, Ginny, Luna, Kakashi, Naruto. Továbbá ott volt Yagami Light és Ryuk a Halálisten (bár ez utóbbit Lighton kívül senki sem látta/halotta. Sakurát szerencsére ott hagyták Gothamben.
Egy Bazinagy Jungelben voltak. Vágták az utat. Matten felvette az Endoron használatos erdei öltözékét, amit Skylighting adott neki. A mesteren is egy ilyen volt. Luna és Ginny felvették régi klónöltözéküket, a régi színekkel. Kakashi és Naruto felvették a Chuunin mellényüket, és egy bazinagy zöld sálat. Lighton pedig csak egy öltöny volt, Ryuk pedig fullmeztelen volt, és folyamatosan megállás nélkül vigyorgott, de ezt nem is látta senki Lighton kívül.
Joker információi szerint a Szigeten éppen egy mûsort forgatnak, melynek címe: Celeb Vagyok Ments Ki Innen! A mûsornak egyetlen célja volt. Néhány idióta magyar sztár kimegy a Pilis hegységbe hülyülni egy kicsit. Délután négykor leforgatnak egy epizódot, este 8-kor meg leadják, és kiszavazó sónak kiadván kicsalják az emberekbõl a pénzt.
Joker szerint a sztárok között van egy bizonyos Zentai Márk, aki titkon az EMO-knak jelent. Õt kellett kiiktatni.
Szóval a kis csapat ment a dús erdõben, ami igazából nem is volt Esõerdõ, csak egy hegyben kialakított bazinagy Erdõ. Jól ki lett alakítva. Kész Átverés! Igen, tudjuk hogy ez nem az a mûsor, delehet az alfaja.
SZÓVAL MENTEK! Skylighting néha meghúzott egy-egy sört, Ryuk, meg tunkolta magába vissza a magamutogató kezet. Az igazat megvallva nem magát, hanem a középsõ ujját mutogatta. Light máig nem tudta, honnan van a Shinigaminak ilyenje, de naggyon idegesítette.
TEHÁT MENTEK!
Az idõ lassan telt. Senki nem szólt egy szót sem. Még Naruto sem, ami eléggé meglepõ volt. Pedig ha nincs a közelben Sakura akkor nagyon nagydumás volt. Lehet hogy a sál az oka. De nem is zavart így senkit.
Áhh... Micsoda megkönnyebbülés volt így Sakura nélkül utazni. Senki sem pofázott bele semmibe, nem jajjgatott semmin. Nem okoskodott, se semmi ilyesmi. Mert nem volt itt hehe. Nyehehe!
MENTEK!
Light tudott arc és név alapján ölni, de mivel õ Japánban született és élt eddig, nem tudhatott Zentai Márkról. Ezért meg kellett õt figyelniük.
Miután végig caplattak a fél erdõn, hirtelen egy kerítéshez értek. De ezt a kerítést még csak meg sem közelítették, mert Kakashi hátrarántotta õket egy fa mögé.
- Mi az? Mi az? - kérdezték suttogva Matten és Naruto. Skylighting kinézett a fa mögül.
- Kukuk... A francba!
- Mit keresnek itt?
A kerítés körül egy halom Kuku járõrözött, és nagyon úgy tûnt nagyon nem akarnak elmenni.
- Azt hiszem itt egy jókis csata lesz! - nyúlt a fénykardjához Matten.
- Mi a francot akarsz?! - kiáltott rá a másik Jedi.
- Hát harcolni! Ebben az egész rohadt történetben még egyszer sem tudtam használni a Fénykardom! Még azt sem tudja senki milyen színû!
Skylighting ezen elgondolkozott egy kicsit, majd azt mondta:
- A picsába is, Igazad van! Gyerünk! Rúgjunk szét pár Kuku-segget! - kiáltotta, majd felkattintotta zöld fénykardját, majd Lightot és Ryukot leszámítva mindenki kirontott.
Skylighting és Matten kaszabolták a Kukukat, Ginny és Luna Nyomdafestéketnemtûrõ átkokat szórtak, Kakashi és Naruto pedig csak bunyóztak. Hamarosan mûvér piroslott a mûégen is.
De az ellenfelek nem fogytak. Light szép lassan besétált a Behatolóknak Fenntartott bejáraton és Ryukkal az oldalán eloldalgott a táborba.
A Kukuk egyre többen és többen lettek. A többi nem értette miért állítanak ekkora õrséget néhány ismeretlen madzsar sztárhoz.
Ám hirtelen eléjük toppant valaki nem-Kuku. valaki olyasmi amire nem számítottak. Mindenki összerezzent a látványtól.
Egy kislány állt elõttük. Tekintetébõl áradt a mérhetetlen hülyeség. Legalábbis az egyikbõl, mert a másik copfos haja mögé volt rejtve. Egy Óriási szemüveget hordott az orrán.
- Höhö.. Szóval azt hittétek kis buncuskáim, hogy csak úgy betáncikálhattok ide mi? De eddig tartott az... ööö... utacskátok. - aztán hogy félelmet árasszon megrázta a fejét, elõtünt a másik szeme is, és röhögött:
- Hahahahahahakhöhhöhehehehe!
De nem a röhögés volt a fontos. Nem, nem is a másik szeme. Teljesen átlagos pápaszem volt. Nem, nem. Ennél fontosabb tûnt elõ. Nem, nem libbent fel a kis szoknyája. A homloka tûnt elõ. a homlokán, valami furcsa valami volt.. Talán sebhely.. Az alakja teljesen olyan volt int... ööö... mint egy...
Ginny felkiáltott:
- Harry!

[Matten]

Yagami Light és Ryuk a halálisten (a japán nyelvben, amelyet többekközt Light is beszélt az amerikai mellett csak shinigaminak nevezték őket), és az ismeretlen eredetű kar a hasában (amely még mindig a középső ujját mutogatta, ami már nem mutatott semmi ujjat, izé újat) beljebb vágtak az erdőbe, hátrahagyva a balfácánokat, egyenesen a Behatolóknak Fenttartott bejáraton. Light már majdnem mindenkit kinyírt akinek tudta az eredeti arcát, így tolla berozsdásodott, a Halállista meg félig üres volt. Már megint. Jó kis lista volt ez. Egyre több és több lapja volt, de a füzet nem lett vastagabb. Pedig még az első név is feketéllett benne jó vastagon. Lapok sem hiányoztak, mégis van benne még hely. Amikor erről kérdezte Ryukot, az mindig csak vigyorgott.
Ryukot más idegesítette, de ezt már szerintem tudjátok is mi.
Szóval Lighték hatoltak befele az erdőbe, míg meg nem látták a tábort.
A tábor felől nagy nevetés zajlott.
Néhány nagyon randa ember meséltek egymásnak vicceket, és Szerintük poénos történeteket, természetesen Magukról.
- Micsoda aljanép... Nah nyírjuk ki a gyere... - Light megakadt - Le... lehetetlen...
A háta mögött Ryuk vihogott:
- Kukukukukukukuku...

- Oh helló Harry! Mizujság? - integetett a kislánynak Luna, de senkisem foglalkozott vele, mindenki le volt döbbenve.
- Harry? A Harry Potter?! - kérdezte elkerekedett szemmel Matten.
- Oh ne... Harry Potter... - így Skylighting.
Kakashi és Naruto többnyire azon gondolkodtak ki az a Harry Potter.
- Mi a franc történt veled?! - sikoltotta Ginny.
Harry (legalábbis a kislány a sebhellyel) válasz nélkül hátrébb lépett, majd egy nagy Kuku Osztag jelent meg, és rávetették magukat a csapatra, és kezdődött minden elölről.

- Ezt jelentenünk kéne, nem Light? Kuku...
- Hmm... Ugyanmár. Kinyírhatom akár most is - vigyorodott el Light. Szemében valami gonosz fény villant meg, amire Ryuk még inkább kuncogni kezdett.
Light előkapta a füzetet, majd beleírta nevet.
- 40 másodperc.

Miután Skyligthting és Matten az utolsó Kukut is levágták, megint egyedül Harry előtt álltak.
- Ki is ez? - kérdezte Kakashi.
- Harry Potter az első túszok között volt, akiket a Kuku Birodalom összeszedett, és Ő volt az első, akin kipróbálták az EMO-sító gépet. Ő volt a prototípus alany. Úgy tűnik az eljárás.. Eltorzítja az alanyt. Lealacsonyítja, és Emos kislánnyá teszi őket. Igaz sok gép azóta se működik rendesen, így sokan csak kislányok lesznek, van akiknél meg a hatás csak lassan következikbe, és előbb kislányok, majd EMO-sok lesznek. Csak Jediket, meg elég erős akaratú, vagy életvidám embereket nem változtat át. Például Lunán nem fogna.. - Skylighting rátekintett a lányra, aki továbbra sem figyelt oda.
Ginny már szinte bőgött. Mindigis komálta Harryt, és csak egy szexibb pasival találkozott eddig életében. De Harry most nem volt szexi.. Egyátalán nem. Inkább le sem írom, hogy nézett ki.

*3.. 2... 1.* - Light mosolya lelankadt - *Nem hal meg... Miért nem hal meg?*
- Nem az, akinek kiadja magát.. - szögezte le Light csak úgy magának.
- Úgy látszik Ő is máshogy néz ki valójában.
- Hát akkor ezzel meg kell várnunk a többieket. Te tudod melyik a Zentai Márk? - kérdezte tőle Light, de Ryuk kuncogására, csalódottan leszögezte - Jah, hát persze, hogy tudod, csak épp nem árulod el...
- Kukukukuku!

- Ezzel most nem érünk rá foglalkozni! Tovább kell mennünk!
- Ezesetben legyünk túl a kis mitugrászon, mielőtt mégtöbbet riaszt. - szólalt meg Skylighting.
- NEM! - kiáltott fel hisztérikusan Ginny - Magunkkal visszük...
- Jó ötletnek tartom... - mondta Matten - Vele rájöhetünk, hogy lehet visszájára fordítani az átváltozást.
- Oké! Na gyere! - ment oda Naruto, de a kislány megharapta.
- Áú!
Dulakodás kezdődött. Harry gyomorszájba fejelte Skylightingot, aki nekiesett Narutonak, aki belekapaszkodott Kakashiba, aki viszont Harry copfját húzogatta. Matten letépte Skylightingról a kislányt, majd a szájába tömött egy zoknit, aztán Ginny megkötözte. Egyedül Luna maradt ki belőle, aki a füvet bámulta és a bennelévő kis bogarakat.
Végül elindultak Light után. Luna mondta el, aki közben megfigyelte merre hagyta el a helyet. A csapat el sm tudta képzelni ki fogja ott várni őket...

[Matten]

[glow=purple,2,300]//BOLDOG ÖTÖDIK SZÜLETÉSNAPOT AEÚChat!//[/glow]

Egy repülő hal szállt az égen, egyenesen egy óriási épület belsejébe, ahol felrepült pár emeletet, majd bement egy csukott ajtón. Az ajtón túl órási esőerdő volt, ami irreálisan helyezkedett el az épületben. Mélyen belerepült a dzsungelbe, majd a közepén egy férfi vállára szállt, és átadta a szájában lévő kis levelet. A fiú kibontotta a levelet, amin az állt: „Csekkold a Gépet!”
A fiú felemelte szemöldökét, majd bement egy sátorba, ahol egy kis írógép-szerű szerkezet foglalt helyet. Nem volt valami modern, de ez beletartozott a showba.
A gépezet kattogni kezdett, majd a fiú nehezen megszerzett tudását használva lefordította, a teljességgel értelmetlen kattogásokat.
A férfi elvigyorodott, majd kiment a sátorból.
Mikor kiért beleszippantott a levegőbe. Régen érzett ilyen jó illatokat, a latex és a műanyag megnyugtató szaga. Természetesen egy messzi ventillátorból fújt egykis párás levegő is. A közeg így is jó volt.
A férfi arra gondolt, hogy hamarosan kezdődik a tánc. Ezért is volt rajta lakkcipő. Ettől az apróságtól eltekintve a fiú továbbra is úgy nézett ki, mint egy ágról szakadt. Valószínüleg ez is azért volt, mert pár órája lebukdácsolt egy fáról, és beleakadt egy ágba, ami természetesen nem bírta el, így leszakadt az ág vele együtt. Így vált ágról szakadttá.
A zsebében valami bibippelt. Hiába ebben a korban ezek a zsebek sokat bibippelnek. Merült az iPod vagy cseng a telefon, vagy egy fura élőlényt nyomtál majdnem össze, amikor rácsaptál, hogy megvan-e még a kulcsod. Ezek közül persze kevés dolog lehetett, ugyanis elektrónikus eszközt ide behozni tilos, így a fura élőlény vígan éldegélhetett volna tovább. Ám valami bibippelt abban a zsebben. Ez azért fordulhatott elő, mert ennél a férfinál volt egy elektrónikai eszköz. Ám ez az elektrónikus eszköz nem akármi volt. Nem volt evilági. Ha valaki itt lett volne ekkor, rögtön azt kiáltozta volna „Jézusom, ez Nem e világi!!” És akkor megjelent volna Jézus, és azt kiáltotta volna „Úristen, ez Nem e világi!!” És akkor jött volna Szöszi, és mondta volna, hogy „De igen, az.” Ám nem volt itt senki, aki ezt kiáltozta volna, így senki sem kiáltozott. Ám az eszköz bibippelt, méghozzá egyre erőteljesebben. A fiú egy ideig lusta volt elővenni kis bigyóját a zsebéből, mert élvezte a nappali szellőt, amit mesterségesen állítottak elő egy fülkében. Ám mivel már a kedves olvasó is ideges, hogy semmi nem történik, mégis elővette kis eszközét.
Ezt az Elektrónikai berendezést olyan néven hívták, hogy komlink, ám mindenki csak komonliknak hívta, mert a franc fogja úgy mondani, hogy komlink, mert ugyebár az hülyén hangzik. Nem úgy, mint a komonlik. Majdnem olyan, mint a komornynik, aminek még egy csappnyi értelme is van, hölgyeim is uraim. Ám a Basic helyesírási szabályzat megköveteli, hogy komlinknak írjam le. Szóval így fogom. Komlink.
A komlink egy nagyon bonyolult eszköz volt, magam sem tudom hogyan működik szóval ezúttal röviden fogalmazok. Ez a kis cucc, három dés képet vetít ki egy másik emberről. Ám sajnos a kijelző valamiért csak a Kék szín bizonyos árnyalatait tudja megjeleníteni, úgyhogy színekről szó se lehet, mint egy kevésbé modern Telefonon. Ez a kis eszköz még hívást is tud küldeni és fogadni, valamint kép és videó üzenetek fogadására is képes. Természetesen E-mailt is tud fogadni, de természetesen lehetetlen elolvasni párszáz Forgó, Kéken pulzáló apró kis betűcskét.
Ez a férfiú most egy csodás kis hívást kapott. A beszélgetés tartalmáról időközben fényderült, így most képes vagyok leközölni a teljes Vágatlan beszélgetést. A kijelzőn egy kis fura alakú figura jelent meg, természetesen Kéken. Ez a kis gnóm azt mondta:
- Elkaptunk egy betolakodót uram.
- Ühüm… Ász!
- Az uram. Szeretne beszélni vele?
- Miért ne? Merre vannak?
- Forduljon be a második Pálmafánál.
A férfi felkötötte szokásos fejkendőjét, majd lépett hármat egy pálmafáig, amit megkerült, természetesen vigyázva nehogy a fejére eshessen egy kóbor Pálma, amik nagyon veszélyesek, ha az ember fejére esnek. Mikor sikeresen befordult látta a többi sátrat, a játékosokat és a katonákat, valamint az illetőt, aki a katonák kezében volt Kapucniánál fogva. Egy barna hajú húzottszemű srác volt, láthatóan Ázsiai. Ezt állapította meg a fogolyról először a férfi. Nem igazán érdekelte a csákó, ám a szemében vélt valami furcsa csillogást látni. Dühös arcot vágott az Ázsiai fiú, és valamit sziszegett. A kendős férfi fülkagylójára tette a kezét, jelezve hogy nem érti, amit mondd. Az ázsiai megismételte kissé jobban artikulálva, de továbbra is sziszegve:
- Szisssszössssszzz!
- Sajnálom, nem tudok kígyóul.
- Mégis ki a rák vagy te?
- Szerintem pontosan tudod ki vagyok – válaszolta vigyorogva a férfi – De abban biztos lehetsz, hogy nem egy rák…

***

A csapat betért egy közeli McDonaldsba, amely az itt tartózkodó Celebeknek volt kiállítva, nehogy műkaja nélkül maradjanak, és Másfél éven keresztül zabáltak. Legalábbis Ők és az írók úgy érezték. Egyébként pár órácskát voltak benn, de biztosak voltak benne, hogy utolérik Lightot.
Utol is érték.
De nem most.
Mert most az Eltévedés ideje volt.
Jóóól el is tévedtek. Aminek Persze Naruto volt az oka, ugyanis Sakura nem volt itt. Ő máshol szenvedett. Hehe.
Itt persze kedves gépelőnknek kifogyott a sütnivalója, ezért lement a boltba, hogy vegyen egy kis fagyasztott húst a helyi boltostól. Ám ott nem volt, csak Szeletelt. Ezért felkerekedett, hogy elinduljon egy kisebb csomag sült disznót venni. Ment mendegélt, amíg egyszercsak meg nem látott egy Véres ruhájú kövér embert aki a földön fetrengett, és így kiáltozott:
- Jaaj, hol lehet a szemüvegem?
A kedves író megállt, és megkérdezte segíthet-e neki. A kövér ember elpanaszolta baját, mire az Író oda mutatott egy pár méterre onnan levő sarokra.
- Ott van a szemüvege, urambátyám, azon a nagy Gorillán.
- Ejj, köszönöm szépen fiatalember – mondta a Véres ruhás majd elindultak a Gorilla felé, aki éppen arra várt, hogy a Piros emberke figura lámpája átváltson a Zöld Gorillára.
Mikor odaértek Hősünk, az Író, vagyis Én, odament a Gorrillához, majd így szólt hozzá:
- Jó Napot kívánok Gorilla Úr! A Nevem Író, és nem Iroh, és nem fogok fura akcentussal bölcsességeket prédikálni. Szimplán azért jöttem,hogy visszakérjem ennek a kedves úrnak a Szemüvegét, ami éppen az Ön fején helyezkedik el.
A Gorilla lassan félrefordította a fejét, így láthatóvá vált véreres szeme, a kövér véres ember meg szépen lassan békakál vala. A majd az Állat megigazította nyakkendőjét és így morgott:
- Morrrrr…
Az Író kérdő tekintettel nézett, a kövér ember alatt pedig kisebb tócsa jelent meg. Ugyanis ebben a pillanatban megjelent felette egy apró felhő és esni kezdett.
- Megismételné? – kérte kedvesen az Író.
- Morrrrrrrr! – mondta aprányit idegesebben a Gorilla.
- Sajnálom de nem értem – sajnálkozott az Író – Te érted amit mond?
- Makuk – válaszolta igen határozatlanul a kövér, majd szépen komótosan bepisált.
- Ezek a mai kultúrálatlan bunkó emberek – háborodott fel a Gorilla – Egymás nyelvén simán megtanulnak, de Gorillául neeeeeem.. Isten ments! A végén még velünk is szót tudnának érteni. Ehelyett Ketrecbe zárnak minket és banánnal traktálnak! Cöhh! És még mi tartozunk egy fajba.
- Nagyon sajnálom uram, amiért nem tudok beszélni az Ön nyelvén – mondta szomorúan az Író – Én már többször meg akartam tanulni ezt a gyönyörű dialektust, amelyet Ön használ, ahogy Kenguruul is nem egyszer akartam megtanulni, de sajnos Beképzelt fajom nem képes ilyen dolgokra iskolákat nyitni. Csak a saját beszédükkel vannak elfoglalva, a töbi faj, vagy fajtárs már nem érdekli őket. Engem ellenben érdekel, tudja más vagyok mint a többi. Tudja, Író vagyok!
- Hmmm.. egy író. Érdekesnek hangzik, és miről ír?
- Kritikus vagyok, valamint nagy gondolkodó. A Hülyeség a hitvallásom, és ha az ember Hülye, sokmindenen elgondolkozik, amiket a Normálisak csinálnak. Mondjuk ön tudta, hogy a két szó jelentését rendszeresen keverik?
- Milyen érdekes meglátás. Mi Gorillák is levetkőztük gátlásainkat, ezért vagyunk képesek publikusan a hónaljunkat vakarni. Ám belül mi is értelmes lények vagyunk.
A kövér csak nézett, mert Ő nem értett egy büdös szót sem.
- Ezért tisztelem fajukat. Nah de nem ezért jöttem. Ez az úr itt elvesztette a szemüvegét, és nekem nagyon úgy tűnik, az az Ön fején leledzik.
- Hmm.. igen. Ez valóban nem az én szemüvegem.
- Nos, akkor nagyon megköszönnénk ha..
- Nana! Nem látja? Én egy Gorilla vagyok.
- Igen, de..
- Mi Gorillák üzletmajmok vagyunk. Semmi sincs ingyen.
- Nos uram, mit kér a szemüvegért?
- Kérem írjoon bele engem a könyvébe, hogy megmutathassam, milyen is egy Igazi Gorilla.
- Felőlem rendben van – válaszolta az Író, majd elővette mágikus tollát, rámutatott a Gorillára, majd ráírt valamit egy papírfecnire. A Gorilla a következő pillanatban egy sárga fény kíséretében eltűnt.
A kövér csávó visszakapta a szemüvegét, majd mivel az Író még meg is mentette a Gorillától, adott neki ingyen mirelit-sertést, mivel mint kiderült, egy Hentes volt. Majd boldogan éltek amíg meg nem haltak. Kivéve a Gorilla.
Hát így esett az eset, hogy Mattenék összetalálkoztak egy Gorillával.

- Hinnye, egy gorilla – kiáltott fel Naruto.
Matten hős gyerek volt. Míg mindenki beletojt a gatyájába Ő hősiesen állta a sarat, és egy csepp.. ejj, jóvan mostmár Ő is.
A Gorilla üvöltött, mindenfele kapálózott, és ledöntött jónéhány alumíniumfát, majd vad ámokfutásba kezdett.
- B*szki ennek egy Kibaszott Sci-Fi-nek kéne lennie, miért van itt egyre több kib*szott földi dolog?! – kiáltozta menekülés közben magából kikelve Skylighting.
A gorilla egyre csak futott mögöttük, és már eltaposta Narutot, aki újonnan folyton a köveken pihent.
- Groarrr! – így szólt a Gorilla.
Giny Weasly folyamatosan Átkokat szórt rá, de hatástalannak bizonyult. Attól még folytatta:
- Hogy az anyád halna bele a következő szülésbe, és az összes utódod lenne impotens, te vadállat…
A gorilla kergette őket hét hegyen át, majd vissza, és végül Luna elesett egy fűszálban, ami valójában egy reflektor vezetéke volt. A többiek sorra buktak fel rajta, és végül egy kisebb kicsi-a-rakás alakult ki. Majd rá az egészre a Gorilla.
Matten iszonyatosan feljajdult, majd jól megnézte feje előtt található lábát, majd körülnézett. Néhány buta arcú ember buta arccal nézett a csapatra, és egy ismerős ilyedt arc, néhány Kuku-katona, és egy láb. Közvetlenül Matten orrában. Mármint a láb. Matten és a csapat feljebb tekintett, majd megnézte a láb tulajdonosát is. Egy mosolygós arcot láttak, szőkés copfos hajjal, felhúzott szemöldökkel, egy kicsi sminkkel.
- Üdv – szólt az arc és láb tulajdonosa – Már vártalak benneteket.
- Vártál? – kérdezte gyanakodva Skylighting.
- Idióták! Tűnjetek el amint lehet! – kiáltotta Light, mert Ő is ott volt ám. Skylighting arca elsápadt a felismeréstől.
- Miért, ki vagy te? – kérdezte udvariasan Matten.
- Oh, milyen bunkó is vagyok. Elfelejtettem bemutatkozni. A nevem…